Vigyázat! Ha kijövünk a borospincéből, a friss levegő fejbe vághat

A szerző felvétele

Az egri borvidék nemzetközileg is legismertebb területe kétségtelenül a Szépasszony-völgy, amelynek borkóstolóiban, borházaiban, csárdáiban soha nincs holtszezon. A téli hónapokban kissé visszaesik ugyan a látogatók száma, de a baráti társaságoknak és kirándulócsoportoknak ilyenkor is kedvelt célpontja a völgy pincesorainak látogatása. Az elnevezés a XIX. század közepén bukkant fel először, ám az azóta eltelt 150 év sem volt elegendő ahhoz, hogy annak eredetét bárki is be tudja bizonyítani. Volt, aki a mitológiához kötötte és az ősmagyarok istenasszonyához kapcsolta, mások szerint a terület birtokosa sokáig egy szépasszony volt, megint mások egy híres borárusnő emlegetését vélik áthallani. Nem lehet kizárni a keresztelőből egy katonatiszt kikapós, csalfa feleségét sem, aki a völgy oldalában álló villában fogadta a férfi vendégeket. Egy biztos: ekkora titokzatosság csakis szépasszony körül alakulhat ki.

Az első borospincék 1774 után épültek a hegyoldalak riolittufájába, és 1781-re már 32 darabot regisztráltak. A mai Öregsor bortárolóinak többsége abban az időszakban készült, majd az évszázadok során alakult ki a völgy jelenlegi arculata. A jól alakítható kőzetbe többen domborműveket véstek, és vannak, amelyek legendákat őriznek különböző - sok esetben kitalált - eseményekről. Két egyforma pince nincs, ahogyan két szőlőtermelő azonos nevű bora sem egyezik meg. Ami közös: minden évszakban 100 C körüli hőmérsékletet biztosítanak a pincék, ami kiváló a borok tárolásához. A város zászlós itala kétségkívül a bikavér, aminek előállítását 1851-ben jegyezték fel. A készítéshez legalább háromfajta kékszőlőt használtak, ám azok a fajták az idők folyamán eltűntek. Az eredetvédett kiváló vörösbort 1980-tól cabernet, blauburger, merlot és kadarka szőlőkből állítják elő. A szüret az egri borvidéken minden év Szent Mihály-napján kezdődik. A hordókba került must aztán kiforr, és száraz bor lesz belőle. Az édes és félédes borok kedvelői jó, ha tudják: a hozzáadott mustsűrítménytől kerül édes bor a poharukba. A Szépasszony-völgy pincéiben nem ritka a hangulatfokozó élő cigányzene.

Még évszázada sincs, amikor az egri pincékben "szívásra" adták a bort, ami azt jelentette, hogy a gazda előre kérte az árat, a vendég pedig a lopón keresztül annyit ihatott, amenynyit csak egy szuszra bírt. A gazdák évente két napot "bandázásra" szántak, ilyenkor körbelátogatták egymás pincéjét, amitől távol tartották asszonyaikat. Ezek a szokások már nem élnek.

Az egri borászok kihasználják a Szépasszony-völgy jelentős turisztikai forgalmát, és számos nagyszabású rendezvényt kínálnak. A Szépaszszony-völgyi Vigasságokat évi rendszerességgel megtartják húsvétkor, pünkösdkor és Szent Iván éjszakáján, de a finom bor, a muzsikaszó és a hangulatos esték máskor is csábítanak a pincesori szórakozásra.

Kapcsolódó cikkek: Stifolderre és sonkára csúszik a tolnai bor | Római fürdő a hevesi faluban | Szekszárd: Új borokból csúcsborok | Hová menjünk borozni, és miért pont oda? | Vörösbor és szarvasgomba