Plitvicei-tavak: világcsoda Winnettou birodalmából
Karl May a Sziklás-hegységben képzelte el, és megközelíthetetlennek írta le híres regényében a kincseket rejtő "Ezüst-tavat". Megfilmesített földi másáért azonban nem kell Amerikába elutazni, hiszen Winnettou és Old Shatterhand kalandjait Horvátországban forgatták le a múlt század hatvanas évei elején, méghozzá a Plitvicei-tavaknál, melyek páratlan szépségét így akár karosszékből is megcsodálhatjuk.
Persze egy igazi "tóséta" a helyszínen nem mérhető össze a kalandfilm nyújtotta élménynyel: a 70 méteresnél magasabb sziklafalak, a 15 ezer hektárnyi erdőterület, a világoszöld színű, akár nyolc méter mélyig is áttetsző kisebb, nagyobb tavak, valamint az impozáns zuhatagok, no meg a roston sütött pisztrángok évente több látogatót csábítanak ide, mint ahányan Horvátország egyik legfőbb jelképének számító Dubrovnikban megfordulnak.
A világörökségként is jegyzett tájra most a www.new7wonders.com honlapon lehet szavazni, a világ hét új természeti csodája versenyben, ahol jelenleg 76 ellenféllel mérkőzik. (A végeredmény sok tízmillió vélemény alapján, több fordulóban, valószínűleg két év múlva alakul majd ki.)
Aki maga járna utána, érdemes-e egy támogató klikket szánnia a tavakra, az Budapestről Zágráb, onnan pedig Split felé tartson, szinte végig autópályán lehet haladni, amelyről több kijárat is van a tórendszer felé. Kilométerben mérve rövidebb, ha a horvát fővárosnál Karlovac felé térünk le, és a hegyek, völgyek között kanyargó régi úton autózunk.
Márciusban a felnőttek még 80, a gyerekek pedig 40 kunáért léphetnek be a nemzeti parkba, az április elején kezdődő szezonban azonban már 110, illetve 55 kunára ugrik fel a jegyek ára. (Egy kunáért most 41 forintot kell kifizetni.) Ki hogy bírja szusszal aztán, a tórendszer körül 3-6 órás túrát tervezhetünk, gyalog, kerékpárral, busszal és hajóval.
