Jeruzsálem ősi városfaláttárták fel

Az Izraeli Régészeti Hivatal ásatását irányító Jehiel Zelinger szerint a fal elhelyezkedése arra utal, hogy Jeruzsálem déli irányban növekedett az adott korban, s legnagyobb kiterjedését a bibliai időkben érte el. A 3,2 méter magas fal építői nem használtak sem habarcsot, sem más kötőanyagot, amikor a várost körülvevő hat kilométeres védő erődítményt megépítették.

A Jeruzsálem óvárosát jelenleg körülvevő fal kerülete négy kilométer.

A Sion hegyén lévő ősi városfal akkor tűnt el, amikor 250 évvel később, a bizánci időkben megépítettek egy hasonló kőfalat. Utóbbi csaknem pontosan követte az ősi városfal nyomvonalát.

"E két periódusban Jeruzsálem központi szerepet játszott: a Második Templom idején a zsidók szent városa, a bizánci korban pedig a keresztény zarándokoké" - hangsúlyozta Jehiel Zelinger. Jeruzsálem ősi városfalát a XIX. században brit régészek fedezték fel, akik az egykori ásatási helyszínen egy fél pár cipőt, valamint borosflaskákat és sörösüvegeket hagytak hátra. E leletekre Jehiel Zelinger és csapata bukkant, akik kiállították a XIX. századi kollégák hagyatékát. (MTI)