Srí Lanka - béke idején

Hosszú hónapokig jegeltem Srí Lankát, mint megírásra érdemes utazási témát, s jó okom volt rá. Miután január végén hazaérkeztem e műemlékekben, gyönyörű tájakban, kulturális hagyományokban gazdag szigetről, szinte rögvest robbantani kezdtek a szeparatista tamil lázadócsoportok, a "Tamil Tigrisek". Ilyen állapotok közé "küldjek" turistákat pusztán azzal, hogy írásommal esetleg fölkeltem az érdeklődést?

Megjegyzem, mindaz, ami történt és történik, immár évtizedek óta sajnos "normális" ebben az etnikai feszültségektől terhes kis országban.

Ha már az elején szolgálhatok egy jó tanáccsal: ha lehet, kerüljék el Colombót. Egyrészt, esetleg veszélyes lehet, a vidék látnivalóihoz képest sok érdekességet nem kínál, másrészt a nemzetközi repülőtérhez közelebb van (északra) Negombo, ahol a hosszú repülőút után olcsóbban találunk jó szállást egy-két napos tengerparti pihenéshez. A nyugati parton se szeri, se száma a halászfalvaknak (egy részük üdülőteleppé avanzsált). Érdemes körülnézni Puttalam halpiacán. Aki szereti a tenger gyümölcseit, a szokásos förtelmes szagok ellenére is jól érzi majd magát a színpompás nyüzsgésben, aki meg nem szereti, itt biztosan nem lesz a halfélék rajongója. A falvakon végighaladva megnézhetjük, hogyan készül a sziget egyik kedvelt alkoholos itala, a toddy. A kókuszpálmának tömérdek felhasználási módját ismerik, használják építőanyagnak, rostjait kötélfonásra, a kókuszdió belét és levét fogyasztásra. Sok fa viszont nem hoz termést, mert eltörik a virágot tartó ágacskákat, megcsapolják, levét összegyűjtik, erjesztik, és kész a toddy. A munkások, mint akrobaták közlekednek napjában kétszer a fák közé kifeszített köteleken és begyűjtik a lét, egy fáról évente akár 250 litert is.

E nyugati partvidéket előszeretettel használták arab kereskedők, portugál, majd holland hajósok, hogy a sziget értékes fűszereit Európába vigyék, mindemellett hozták az iszlámot, a katolicizmust, sőt a portugálok afrikai rabszolgáikat is.

A szigetet mindig is két nagy etnikum lakta. A többségben levő (manapság főként buddhista) szingalézek, illetve az északi és keleti országrészt lakó főként hindu tamilok, melyek sokáig önálló királyságokat hoztak létre. A legnagyobb szingaléz királyság i. sz. 380-tól bő ezer éven át Anuradhapura volt, a Srí Lanka-i buddhizmus szülőhelye, ennek megfelelően óriási, égetett téglák százezreiből felépült sztúpákkal (itt dagoba a nevük). Kiterjedt romterületét biciklivel érdemes körbejárni. Miután a X. század végén a várost elfoglalták az indusok, ők kissé délebbre, Polonnaruwában alapítottak új fővárost. A jó állapotban megőrződött romok mellett fő látnivalója a 14 méter hosszú, gránitfalba vésett fekvő Buddha-szobor. Megannyi Buddha-ábrázolás látható Dambulla város barlangtemplomaiban, falfestmények és szobrok formájában. Sigiriya, az Oroszlánszikla egy a környezetéből 200 méter magasan kiemelkedő szigethegy, egy hajdani vulkán erősen erodálódott maradványa.

Kíván némi fizikai állóképességet, mire a rengeteg lépcsőn és vaslétrán felkapaszkodunk a lapos tetőre, ahol... nincs semmi. Úgy tartják egy VI. századi király épített itt erődöt és palotát, ennek azonban már szinte semmi nyoma. Újabb kutatások szerint buddhista szerzetesek menedékhelye volt, de a XIV. században elhagyták.

Srí Lanka szíve az 1600-1800 méteres átlagmagasságú felföld, mely még a trópusi hőségben is kellemes klímát kínál. Itt találjuk az ország második legnépesebb városát, Kandyt, mely az utolsó szingaléz királyság székhelye volt, míg a britek 1815-ben el nem foglalták. A Szent Fog temploma Srí Lanka legfontosabb kegyhelye, melyben a legenda szerint Buddha egyik fogát őrzik. Az 1700-as években épült komplexumba folyamatosan özönlenek a zarándokok. Maga az ereklye nem látható, több, egymásba illesztett ládikóban rejtőzik. Kandyból érdemes felkeresni a pinnewalai "elefántárvaházat". Több mint hatvan elárvult, megsérült elefántot gondoznak itt.

Info

Repülőjegy a SriLankan Airlines járatával Frankfurton át kb. 250 ezer forint, vízum nem szükséges. Angolul gyakorlatilag mindenki tud valamennyit. 3000-4000, azaz ezer forintnyi rúpiáért tiszta, kényelmes szállodai szobát kaphatunk. Ha a helyiek módjára étkezünk, megúszhatjuk 200-400 forintból. Utazáshoz a novembertől márciusig terjedő időszak a legjobb.

Parányi falu a felföldön, a teaültetvények között   A s
Parányi falu a felföldön, a teaültetvények között A s
Top cikkek