Ausztrália közepének leghíresebb látni-valója az Uluru, más néven az Ayers Rock. Ez a világ legnagyobb monolitja, vagyis egyetlen kőzetből álló sziklája. Az aboriginálok (az őslakók) szent helyként tisztelik. Filmek tucatjaiban találkozhattak már a kedves olvasók a híres sziklával. Az egészben az az érdekes, hogy a környéken nincsen belátható távolságban másik hegy, tehát a síkság közepén áll ez az egy darab vörös kő, így lesz valóban elképesztő a látvány.

A szikla mellett a sivatagban apró, szúrós kis növények nőnek. A hőmérséklet 46-48 fok körüli. A bátrabbak benevezhetnek egy kilenc és fél kilométer hosszú, ötórás gyalogtúrára, hogy minden oldalról megcsodálják a nagy vörös sziklát. Mi csak egy kisebb, egyórás sétára vállalkoztunk, de ez is bőven elég volt. A nagy vörös szikla olyan fontos látványosság, hogy egész üdülővárost építettek fel a közelében. Harmincezer látogatót tudnak itt vendégül látni.

A turizmust illetően az ausztrálok nagyon profik. Az Ulurut meg lehet tekinteni napfelkeltekor, naplementekor, túrák tucatjai közül lehet választani. A sziklát megnézhetjük felülről repülőgéppel, helikopterrel, léghajóval, a látványosságot felkereshetjük autóval, busszal, Harley-Davidson motoron, teveháton, quadon, biciklivel. Mindent fizethetünk hitelkártyával, a túrák pontosan indulnak és jól szervezettek. A második kiránduláson már én is tudtam, hogy miért árulnak az itteni kis turisztikai központokban mindenhol moszkitóvédőt. Úgy fel kellett szerelkezni, mint ahogy a régi filmekben is láthatták, amikor felfedezték a dzsungelt a kutatók. Sapka, moszkitóháló, magas cipő, kígyóméreg elleni szer és rengeteg víz - ezek az alapvető kellékek.

Az Ulurutól nem messze található egy másik, kevésbé híres, de szintén látványos szikla, a Kata-Tutja. Helikopterről a legszebb ezt megnézni, a környéken még vadtevéket is láthatunk. Autót bérelni meglehetősen egyszerű Közép-Ausztráliában. A kocsik légkondicionáltak, automaták és jobbkormányosak. Hosszú, hatalmas sivatagi túrákat tesznek meg a vállalkozó kedvű, főleg amerikai turisták.

Benzinkutat sem építettek a sivatagba, több száz kilométert is meg kell tenni, mire üzemanyaghoz juthat az utazó. Akad a sivatagban olyan kút, ahol nincs is személyzet, csak be kell tölteni a benzint az autóba, majd el kell helyezni a pénzt a fém becsületkasszában. Még így is jobban megéri ezt üzemeltetni, mintha személyzetet vinnének a sivatag közepére. A leghíresebb tábla felirata jellemző a környékre: "Next pub 897 km", vagyis a következő kocsma 897 kilométernyire található.

Arra számítottam, hogy iszonyatos lesz a hőség. Arra is számítottam, hogy zárt cipőt kell vennem, nehogy a kígyók megmarjanak. Arra azonban igazán nem gondoltam, hogy amikor kiszállok a légkondicionált autóból, valóságos légysereg támad meg, a hátamra, a lábamra, a kezemre és az arcomra szállnak. Az egycentis hangyák már nem zavartak, mert csak a nagyobb bokrok mellett másztak bele a cipőmbe. Ha a gyalogösvény közepén poroszkáltam, akkor csak a rovarok támadtak.

Kapcsolódó cikkek: Pásztó: varázsvölgy a Mátra lábánál | Ne keresd a paradicsomot! | Simón Bolívar szülőháza Caracasban | A Tisza-tó egész évben vár | Ausztrália kiadja Horvátországnak "Dragan kapitányt"