Az osztrák hegyvidék sokakat vonz a „szomszédba” nemcsak télen, hanem nyáron is

kaernten.at, Turizmus Zrt.

A Magyar Turizmus Zrt. a múlt héten tette közzé annak a reprezentatív felmérésnek a részleteit, amely a magyar háztartások 2010-es utazási szokásait térképezte fel. E szerint a megkérdezett háztartások közel 68%-a vett részt egynapos, 61%-a pedig többnapos utazáson, és közel 43% jutott el ún. főutazásra. Nézzük hát a részleteket!

EGYNAPOS KIRUCCANÁSOK

Az egynapos utazások zömmel belföldön bonyolódtak le (66,5%), a legkeresettebbnek a Budapest–Közép-Duna-vidék bizonyult (37,4%). Az utazás célját tekintve vezetett a vásárlás (42,3%), a rokonok és ismerősök meglátogatása (18,3%), ettől jóval elmaradt a városlátogatás, a vízparti üdülés és a gyógykezelés (5-6%) – utóbbiak értelemszerűen népszerűbbek voltak a hosszabb lélegzetű utaknál. Az egynapos külföldi utazásokat tekintve messze vezet Ausztria (72,4%), a második helyre északi szomszédunk, Szlovákia (15,3%) került.

TÖBBNAPOS UTAK

Egy–három éjszakára belföldön a megkérdezettek közel kétharmada (62%) indult útnak, a legtöbben a Balatonra (44,5%), a Budapest–Közép-Duna-vidékre (20,7%), illetve Észak-Magyarországra (19,3%) mentek. Az utak többségére (41,2%) a nyári csúcsszezonban (július–augusztus) került sor, emellett magas volt az utazás szempontjából még kedvező júniusi és a szeptember–októberi utak aránya is. Ami a célokat illeti, első helyen, közel 40%-kal a rokonok és a barátok felkeresése állt, a vízparti pihenést 18,3% választotta, sokakat pedig a saját nyaralóban való időtöltés (7,2%), az egészségturizmus (wellness 5%, gyógykezelés 4%), illetve a városlátogatás (3,8%) mozdított ki otthonából. A kulturális rendezvények és a hegyvidéki üdülés iránti érdeklődés ugyancsak 4-4% körüli volt, a zarándoklat és a vallási turizmus pedig bő 2%-ot motivált.

Pásztor János alkotásai, a Halász és a Révész szobra Balatonfüreden
E rövidebb belföldi tartózkodások alatt a megkérdezettek az esetek több mint 60%-ban ingyenes szálláshelyeket (magánszállás, saját nyaraló, telek) vettek igénybe, szállodában 10,3, apartmanban 7,5, panzióban 4,9, kempingben pedig 2,8% szállt meg. A többnapos belföldi utak átlagos hossza 3,4 éjszaka, költsége fejenként és naponta 5084 Ft volt.

A felmérés kiterjedt arra is, milyen információs forrásokat vettek igénybe az útnak indulók. Mint kiderült, e téren magasan vezet az internet (67%), illetve a barátoktól, ismerősöktől kapott kedvező információ, a prospektusok, útikönyvek és térképek jelentősége közel azonos volt (33-35%).

Ami a külföldi utakat illeti, a megkérdezettek 23,5%-a töltött több napot határainkon kívül, ugyancsak elsősorban a nyári hónapokban (49,1%). A célállomások között ugyancsak Ausztria az első (13,2%), közel ennyien keresték fel déli szomszédunkat, Horvátországot (12,2%), míg Romániába a válaszadók 11,4, Olaszországba 8,5, Európán kívülre pedig 10,2%-a jutott el.

FŐUTAZÁSOK

A főutazások közel 60%-ára belföldön került sor, többségükre ugyancsak a nyári főszezonban, júliusban és augusztusban. Idehaza a legtöbben a Balatonon és környékén pihentek (46%), emellett népszerű úti cél volt az Észak-Alföld (11,7%) és az észak-magyarországi térség is (9,7%) is. A fizetős szálláshelyeknek itt már jóval nagyobb szerepe volt, a legnépszerűbbnek a szállodák bizonyultak (15,1%). Az utak célját tekintve – a többnapos utakkal összehasonlítva – megcserélődött a fontossági sorrend: döntő szerepe volt a vízparti üdüléseknek (42,8%), az ismerősöknél, ettől jóval alacsonyabb volt a rokonoknál tett látogatások aránya (16,4%). Az utóbbihoz hasonló részarányt képviselt az egészségturizmus, vagyis a gyógykezeltetés és a wellness (16,1%).

Mint a felmérésből kiderült, amegkérdezettek 77,6%-a tervezi, hogy három éven belül ismét ellátogat tavalyi pihenésének helyszínére. Erre utalnak az elégedettségi mutatók is: a belföldi főutazások összességében átlagosan 4,6-es „osztályzatot” kaptak, az utazók 61,3% nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett, 37,4% pedig úgy, hogy elégedett volt az út során tapasztaltakkal. A belföldi főutazások átlagos hossza 5,5 éjszaka volt, az átlagos költés fejenként és naponta 5468 Ft-ot tett ki.

A külföldi főutazások leggyakoribb célja Horvátország (21,2%), Ausztria (9,2%) és Olaszország (9%) volt. A válaszadók 56,7%-a nyilatkozott úgy, hogy a következő három évben várhatóan ismét felkeresik az utazás helyszínét (ez bő 20%-kal kevesebb, mint ahányan így nyilatkoztak belföldi főutazásukkal kapcsolatban).

VÁROSOK TOPLISTÁJA

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma alapján a KSH nyilvánosságra hozta a legnépszerűbb tíz hazai település ranglistáját. 2009-hez képest nincs sok változás: az első három helyen összességében változatlanul Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló áll. A belföldi utazók körében Budapestet Hajdúszoboszló és Sopron követte, Bük és Gyula pedig (ismét) felkerült a tízes toplistára.

A Magyarországra látogató külföldiek körében Budapest mellett 2010-ben is a gyógyfürdővel rendelkező és a Balaton-közeli települések – Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló, Balatonfüred – voltak a legnépszerűbbek. A toplista újonca Debrecen.

MI MICSODA?

A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. nyolc éve, 2003 és 2006 között minden évben, azóta kétévente vizsgálja a magyar lakosság utazási szokásait. A kutatás három témakörre fókuszál: a vizsgálatot megelőző 12 hónap egy- és többnapos utazásaira, valamint a válaszadók által legfontosabbnak ítélt főutazásokra.

Egy- és többnapos utazásként olyan, lakóhelyen kívüli településre történő helyváltoztatást vettek figyelembe, amelynek során a háztartás valamely tagja egy napnál rövidebb ideig volt távol otthonától, illetve legalább egy éjszakát otthonán kívül töltött, és erre nem munkavégzés vagy tanulás miatt került sor. Főutazásnak olyan utazás számított, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint, és amelyen a (nem egyszemélyes) háztartásból legalább ketten vettek részt.