A börtönmúzeum egyik helyiségében cukrászattörténeti kiállítás látható
A szerző felvételei Kossuth Lajos viszont igen, a szabadságharc idején, toborzó körúton – emlékét tábla őrzi a régi iskola épületén. Amúgy a törökök kiűzése után újratelepített Körös-parti városkában kevés műemlék található, ám azok megérnek egy lekanyarodást a 44-es útról, közvetlenül a híd után. A legérdekesebb a Helytörténeti Múzeum, amely önmagában unikum.

A HÓHÉR HÁZHOZ JÖTT

A XVIII. századi műemlék épületnek már a címe kérdést ébreszt: mi az, hogy Kerületiház utca? Nos, itt működött a Mária Terézia uralkodásáig visszavezethető Jászkun Kerület helyi kirendeltsége: a törvényhatóság és mellette a börtön. Építészeti érdekessége a középső, harangszerű kápolnaterem, ahová a ház folyosói becsatlakoznak –így az egykori rabok jól hallhatták a prédikációt anélkül, hogy el kellett volna hagyni cellájukat.

A felújított zsinagóga most koncert- és kiállítóterem
1782-től 1853-ig ez az épület szolgált tömlöcül a Tiszazugban kóborló, bujkáló, betyárkodó „ nehézéletűek” számára. Ma is megtekinthető benne az a mestergerenda, amelynek díszes faragásait rabok készítették. Pallosjoggal is rendelkeztek, igaz, hóhért nem tartottak, a szomszédos Kiskun Kerület ítélet-végrehajtója vállalt „bérmunkában” akasztásokat, lefejezéseket, kerékbetöréseket, sőt égetést is. A helyi hajdúkra olyan részfeladatok maradtak, mint vallatás korbácsolással, vesszőzéssel, deresre húzással.

A XIX. század második felében a kerületi börtönt Karcagra helyezték át, ám azzal, hogy a századfordulón járásbíróságot telepítettek ide, ismét szükség mutatkozott helyi fogházra, így a kiérdemesült intézmény új életre kelt. Még az 1956-os forradalom helyi részvevői közül is sokan megismerkedhettek belülről az öreg falakkal, utána azonban a ház végképp elbúcsúzott a raboktól.

1968-ban nyitották meg a helytörténeti gyűjtemény számára, amely két és fél évtizede múzeumként működik. Új állandó kiállítása a Hajdanvolt mesterek – mesterségek hajdanán című interaktív bemutató. Ez kiváló öszszefoglalója az egykori kézművesek tudományának, amelyek közül némelyik ma is él itt, például a szűcsmesterség vagy a cukrászat (utóbbi termékeinek degusztálására több helyen nyílik a városban lehetőség!).

ZSINAGÓGA ÚJ SZEREPKÖRÖKBEN

A város talán legszebb temploma, a Dobrovszky József szentesi mérnök tervezte, 1911–12-ben épített szecessziós stílusú zsinagóga. Egykor virágzó zsidó közösség élt itt, ám alig páran kerültek haza közülük a II. világháború végén. Az elárvult épületet terménytárolásra, majd bútorraktárnak használták, így a gondosan karbantartott tetőnek köszönhetően nem ázott szét. 2000-ben a helyi önkormányzat és az ELTE Bartók énekkarának akciói nyomán hangversenyteremmé alakították, kamarazenei koncertek rendezését és helyi képzőművészek – például tűzzománcosok – bemutatását szolgálja.

Néhány éve a tiszazugi árvízveszély miatt került a címoldalakra a vidék. A vész elmúltával a megmagasított gáton szép sétányt alakítottak ki a kunszentmártoniak, megörökítve a kandelábereken az adományozók nevét. Hasonló megoldás született a városközpontban is, a katolikus nagytemplom környéke folyamatosan csinosodik. A következő komoly feladat az idén műemlékké nyilvánított egykori Vigadó romos épületének és a benne működött Mátyás Pince étteremnek a helyreállítása. De addig is érdemes idekanyarodni a 44-esről…

HASZNOS INFÓ

www.kunszentmarton.hu

www.kunszentcity.hu

www.djm.hu

A helytörténeti múzeum keddtől szombatig 9.00–12.00 és 13.00–16.30 között tart nyitva. Telefon: 06 (56) 461-518 

Kunszentmártontól 6 km-re fekszik a kiváló gyógy- és strandfürdővel rendelkező Cserkeszőlő.

www.cserkeszolo.hu