Párkányi Raab Péter Civitas Fortissima emlékműve Balassagyarmat központjában. Töredezett talapzata a legbátrabb város és a három részre szakadt ország jelképe is egyben

Hugyecz Adrián

Balassagyarmat vonzó látképe integrálja a történelmi épületeket, felélesztve a historikus, irodalmikulturális múlt emlékeit. S mindez mintha túlmutatna önmagán, hiszen akaratlanul is magával húzza a nógrádi környezetet – az átalakulóban lévő kisebb-nagyobb települések egyre-másra mutatják meg a külvilágnak: élni akarnak.

MÚLT ÉS JELEN

Aki járt már Balassagyarmaton, jól tudja, hogy a 17 ezer lakosú polgári kisváros sosem tartozott az unalmas települések közé. Gazdag történelmi-kulturális múltjából máig számos emléket őriz. Ha az elmúlt évtizedek kissé fakóvá is tették a város képét, az megmaradt sokszínű, befogadó településnek.

Életkép a gyarmati palóc múzeumban
Ez ma sincs másként: hamarosan egy ismét megújuló, változó Balassagyarmat tárul elénk, hűen nemes hagyományaihoz. Ahhoz például, hogy Mikszáth Kálmán egyenesen Palócország fővárosának nevezte. S bár a Rákosi-korszakban megyeszékhelyi rangját Salgótarjánnak „adományozták”, megőrizte a múlt lenyomatait, amelyet neves, egykor ott élt vagy ott megfordult személyiségek – Balassi Bálint, Komjáthy Jenő, Szabó Lőrinc, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, a történész Nagy Iván, a festőművész Szabó Vladimír és Jánossy Ferenc –fémjeleznek.

A múlt szellemisége ott búvik meg az ereklyékben gazdag barokk plébániatemplomban, a klasszicista volt Vármegyeházán, az egykori megyei börtönépületben (amely Európában egyedülálló műemlék), a XVIII. századi polgárházakban, a Szerb-templomban, a zsidó temetőben (az első ilyen jellegű, országosan védett műemlék), a kortárs magyar képzőművészeti képtárban és az eklektikus belvárosban. Mivel Balassagyarmat szerves része a romantikus Ipoly-part, a Nyírjesi üdülőterület természetvédett tórendszere és az Égerláp tanösvénye, és egész évben gazdag kulturális programok (Szent Anna-napi palócbúcsú, sörfesztivál, országos triatlonverseny, nemzetközi muzsikustábor, rock táncház) csalogatják a látogatókat, fontos, hogy e helyszínek együttesen, a városszövettel egységes egészet alkotva keljenek új életre.

MEGÚJULÓ BELVÁROS

Így jutunk el az új városközpont tervéhez, amely még 2002-ben született, ám lendületet csak 2006-ban kapott. Középpontjában – szemközt az egykori Vármegyeházával – a Civitas Fortissima emlékmű, s a róla elnevezett tér áll. A gyarmatiak egyik legnagyobb büszkesége ugyanis a Legbátrabb Város elismerés, amelyet az 1919. januári „csehkiveréssel” érdemelt ki.

Bartus Teri néni, a palóc mesemondás nagykövete
A főtérprogram nemcsak építészeti fejlesztéseket, hanem a városközpont környezetének funkcióbővítő rehabilitációját is tartalmazza. A várhatóan 2011 végére elkészülő első ütemhez a város tavaly mintegy 773 millió forintos európai uniós támogatást nyert el, az összességében csaknem 1,1 milliárdos rekonstrukció fennmaradó részét maga fedezi.

Mindebből megújul tehát a Civitas Fortissima, a Köztársaság és az Óváros tér, valamint az Ady Endre utca, kiépítik a Mikszáth-Rákóczi úti körforgalmat, és megnyílik a Művész kávézó és Információs Pont az egykori főtéri kínai üzlet helyén. A program része a 118 éve épült műemlék jellegű Palóc Múzeum környezete, a Palóc-liget is. Az egykor 15 hektáros park Erzsébet királyné tiszteletére létesült, s bár ma már csak három hektáron terül el, ez a város központi parkja, szép sétányokkal, különleges fasorokkal. Összeér tehát a történelmi belváros.

TRAGÉDIA A FA ALATT

Ha már alaposan körbejártuk Balassagyarmatot, érdemes a Börzsöny és a Cserhát lankáin, a hegyek ölelésében megbúvó falvakban is kirándulásokat tenni, ahol egészen bájos hagyományőrzéssel, kedves vendégszeretettel lehet találkozni. Elsőként például az alig 350 lelkes Csesztvén, ahol a település felett lévő dombra épült családi kúriában élt 1845 és 1854 között Madách Imre.

A meglehetősen romos épület, hazánk egyetlen Madách-emlékhelyének felújításához nemrég a falu mintegy százmillió forintot nyert el. A kúria gyönyörű parkjában áll az a híres krími hársfa, a Madáchfa, amelynek tövében Az ember tragédiája is íródott.

Izgalmas kalandozásokat kínál a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület. Ilyen a tavaszi madárijesztő szépségfesztivál, a szeptemberi szüreti felvonulás és fogathajtó verseny, valamint az októberi Madách-napok.

NAGY MESÉLŐK: MIKSZÁTH ÉS TERI NÉNI

Több irodalomtörténeti emlékhely is felkereshető a Balassagyarmattól 10 kilométerre, a Feketevízpatak völgyében fekvő Mohorán. A Mauks Ilona-emlékkiállításnak helyet adó házban lakott ugyanis Mauks Mátyás főszolgabíró, akinek Ilona leányát meglehetősen regényes házasságkötéssel vette feleségül az ifjú Mikszáth Kálmán. A fiatal pár a falu közepén álló kis evangélikus templomban 1893-ban fogadott másodszor is örök hűséget egymásnak.

Ugyancsak Mohorán található a Kossuth-díjas színészóriás, Tolnay Klári emlékháza, aki gyermekkorának jó részét az ottani családi birtokon töltötte. A falu irodalmi-színháztörténeti emlékeket is felhasználó fesztiválokkal szeretne kilépni mai elszigeteltségéből, ám ehhez szüksége lesz a szálláshelyek bővítésére. Holott kiváló kirándulási adottságokkal rendelkezik, különlegesek az egymás fölé épített borospincéi, ahol a helyi gazdák jóféle házi pálinkával és a környék csemegéjével, a hagymás-fűszeres krumplibabával csábítgatják az odalátogatókat.

Végül meg kell említenünk Herencsényt, amely kiemelten őrzi a palóchagyományokat: itt található a palócok vigyázó nagykeresztje, s minden év júniusában megrendezik a palóc keresztbúcsút. Aki elvetődik errefelé, abban a szerencsében is része lehet, hogy személyesen hallgathatja meg Bartus Teri néni meséit – a népművészet mestere ugyanis a megye és az ország Utazó palóc mesemondó nagykövete.

HASZNOS HONLAPOK

www.balassagyarmat.hu

www.museum.hu (Palóc Múzeum) 

www.ipoly-taj.hu (a Balassagyarmati Kistérség honlapja) 

www.mohora.hu 

www.herencseny.hu

FŐÉTELEK, NYALÁNKSÁGOK

Balassagyarmaton természetesen leginkább a „vegyes nemzetiségű” palócételeket érdemes megkóstolni, erre több kellemes hangulatú étteremben is lehetőség van. Biztosan nem csalódik az, aki betér az egyik csöndes  mellékutcában található Svejk vendéglőbe. Itt a tejfölös palócleves után végigkóstolhatja a sztrapacska különböző változatait, a hagyományos juhtúróstól, a szalonnás­ és csülkösjuhtúróson át a káposztásig és a hagymásig.

Balassagyarmat másik kulináris névjegye a Jagyutt cukrászda, amely állandóan megújuló választékkal, a névadó és az ország legjobb cukrászainak remekeit is felvonultató kínálattal várja vendégeit. A családi vállalkozás az egykor államosított, majd a rendszerváltozás után visszakapott