Fotó az időszaki kiállítás anyagából
Svéd import

A skanzen szó a magyar nyelv egyetlen svéd jövevényszava, erődöt, sáncot jelent. A világ első szabadtéri múzeuma 1891-ben nyílt meg Stockholm egyik városrészében, Skansenben. Innen ered az efféle múzeumok Európa-szerte használt elnevezése. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967-ben alapították, hogy bemutassa az ország jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom lakáskultúráját, életmódját és gazdálkodását.

Márton-nap alkalmából a skanzenben újborfesztivál és libator is lesz
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország 60 Hektáron

Bejáratát átlépve a látogató időutazásra vált jegyet. Az eredeti, áttelepített épületek, a hiteles használati tárgyak, a régi településformák a XVIII. század és a XX. század eleje közötti időszakba repítenek vissza. A múzeumban nyolc faluszerű épületcsoport, úgynevezett tájegység látható, ezekhez olyan gazdasági, szakrális és közösségi építmények kapcsolódnak, amelyek egykor a hagyományos falukép részei voltak.

A legérdekesebb látnivalók talán a működés közben megszemlélhető tematikus műhelyek, ahol bemutatkoznak a kékfestők, a tímárok, a kovácsok, a cipészek, a takácsok, a pékek és a csizmadiák, de fény derül a vízi-, a szél-, a száraz- és a darálómalmok működésére is. A skanzen környezete amúgy is lenyűgöző: a Pilis hegységben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el. Kiemelt természeti érték a Sztaravoda-forrás és a patakvölgy környéke, ahol az eredeti növényzet még háborítatlanul él a völgy vonalát követő galériaerdőben.

Megy a gőzös…

2009 áprilisától működik a szentendrei skanzenvasút is, amely Magyarországon egyedüliként 2115 méteres pályán közlekedik a múzeum területén. A Jendrassik György tervezte dízelmotort még 1927-ben a legendás Ganz-gyárban szerelték a járműbe. A másodosztályon kárpitozott ülés, a harmadon fapadok és zománcozott feliratok emlékeztetnek a régi időkre. A vonatot babakocsival és kerekes székkel is lehet használni.

A vasút korhű jegy- és információs rendszerrel működik, és a személyzet is autentikus öltözékben végzi munkáját. A legfeljebb 15 kmes sebességgel közlekedő motorkocsi mintegy fél óra alatt teszi meg az utat 80 utasával a bejáratnál lévő vasútállomástól a végállomásig, a Néprajzi Látványtárig. A 30-as éveket idéző menetjegy a pénztárnál 500, a helyszínen 600 forintba kerül, és korlátlan számú utazásra jogosít.

Márton és a városiasodás

Város és falu határán címmel időszaki kiállítás nyílt október 21-én a múzeum Felföldi mezőváros tájegységében. A tárlat bemutatja a falvak és mezővárosok elvárosiasodását, a különböző társadalmi rétegek találkozását. Egy fotókiállítás keretében a látogató elé tárul a céhes társulatok világa, a vásárok hangulata és a reformkori kalapok divatja. Az asszimilációs és integrációs folyamatokba egy zsidó kereskedőcsalád történetén keresztül pillanthatunk be, amely ragyogó példája annak, hogy a beolvadás a többségi társadalomba sosem egyoldalú folyamat. A kocsmatörténeti kiállítás a pohár- és kancsótípusokon kívül beszámol a jellegzetes kocsmai szokások kialakulásáról, például a legényavatásról.

November 13–14-e között a skanzenben Szent Márton újborfesztivál és libator is lesz. Színpadi, gasztronómiai és borszakmai, valamint népi hagyományőrző és kézművesprogramok várják a látogatókat. A nagyszabású hétvégi vigadalmat zenés, lampionos felvonulás színesíti, és a repertoárból nem maradhatnak ki a Márton-napi csemegék – a helyben sült alma, krumpli, gesztenye, kemencés lángos, pattogatott kukorica és a frissen szedett szarvasgomba – sem.

Téli nyitva tartás

2010. november 2-től december 5-ig, majd január 22-től március 27-től hétvégenként 10–16 óráig lesz nyitva a skanzen. Két tájegység, az Észak-magyarországi falu és a Felföldi mezőváros, valamint a Skanzen Galéria és a Néprajzi Látványtár lesz látogatható.

További infó: www.skanzen.hu.