Eddig 313 embert kellett kisegíteni a bajból a tengeren
Szerencsére az idei nyár nem volt túl viharos, így a tavalyi 350 esethez képest eddig csak száznegyvenszer léptek akcióba a helikoptert, búvárokat, hajós és speciális egységeket is felsorakoztató horvát vízimentők.
Évente általában 20-25-en fulladnak bele a horvát Adriába, a többségük külföldi. Az elmúlt hónapokban 313 embert kellett bajból kisegíteni a tengeren, 10 sérültet, egy eltűntet és 6 halottat jegyeznek a statisztikák, amelyekbe mi magyarok nem kerültünk bele ezen a nyáron.
Igen sokan saját felelőtlenségüknek, illetve tudatlanságukból fakadó túlzott merészségüknek köszönhetik, hogy veszélybe kerülnek. Viharjelzés ellenére is kimerészkednek például a nyílt vízre kis csónakkal vagy netán gumimatraccal, vízibiciklivel.
Különösen sok baleset főszereplői szlovénok, akik megőrülnek az aktív sportokért, illetve csehek, akik mostanában kaptak rá a búvárkodásra. (2006 volt a búvárok fekete éve Horvátországban, akkor 17 halálos szerencsétlenség történt.)
Vitorlásokkal, és motoros jachtokkal horvátok, osztrákok, németek szabálytalankodnak a legtöbbet. Sikk lett nagy és gyors hajókkal száguldozni az Adrián, a helyi lapok beszámolói szerint ismert horvát vállalkozók 2008 első felében például 170 millió eurót költöttek el jachtvásárlásra.
Ugyanakkor csak a šibeniki parti őrség - a nyári Hobotnica (polip) I és II. elnevezésű akcióiban - 102 olyan esetet jegyzett fel, amikor a hajózók nem tartották be az előírt sebességkorlátozásokat.
Előfordult, hogy valaki egy nap alatt kétszer is fennakadt az ellenőrző vízi rendőrökön, akik összesen 18 hajót büntettek meg 42 ezer kunára (átlagosan 1000-10 ezer kunás bírságot szabtak ki), azaz közel 1,5 millió forintra.
Az idén két fiatal nyaraló halálát okozta a felelőtlen, azaz a megengedettnél gyorsabb hajózás. Tizenhat éves, tengerben úszó osztrák fiút gázolt halálra egy alig 5 napos jogosítvánnyal rendelkező macedón, aki a part közelében is padlógázzal száguldozott a motoros jachtján.
Egy 12 éves francia kislányt pedig a saját szülei sebeztek halálra, akik szintén túl gyorsan haladtak a gumicsónakjukkal. Váratlanul ráfutottak egy nagyobb hullámra, a kislány, akik nem kapaszkodott, és mentőmellény sem volt rajta, beleesett a vízbe, a kapkodó szülők pedig keresztülmentek rajta a motorossal.
A szabályok világosak: az úszóknak, illetve jelzés nélküli járművel, azaz például kajakkal, gumimatraccal, vízibiciklivel a parttól 100 méternél távolabb tilos tartózkodni. A 2,5 méternél rövidebb kis motoros csónakokkal is csak 500 méter engedélyezett.
1000 - 15 ezer kunás büntetés jár annak, aki nem csökkenti le a sebességet a parttól 300 méterre. Háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztést kockáztat, aki személyi sérüléssel, netán halállal járó balesetet okoz a tengeren.
A vízimentők arra kérik a hajók kapitányait, főleg a kevésbé gyakorlottakat, hogy készüljenek fel minden esetre. Legyenek náluk a legfontosabb telefonszámok, vigyenek mobilt is magukkal a tengerre, de értsenek a rádiózáshoz, illetve segélyjelzések küldéséhez is.
Sokszor életek múlhatnak ugyanis azon, hogy időben érkezik-e a segítség.
A horvátok szerint véget kellene vetni annak, hogy az elővigyázatlan „kalandtúrázókat” ingyen, azaz állami pénzen mentik ki. A legfrissebb közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a lakosság 82 százaléka kitiltaná Horvátországból a saját felelőtlenségük miatt bajba kerülteket.
A megkérdezettek 78 százaléka úgy látja: a mentési költségek teljes megtérítésére kellene ítélni azokat, akik balesetet okoznak. Három százalékuk a börtönbüntetést is elképzelhetőnek tartaná még azok esetében is, aki magukat keverték veszélyes helyzetbe.