Ahol a római császár fürdött

Rómától 125 kilométerre van: ha nincsen autónk, vonattal egy óra az út Fondi állomásig, innen pedig óránként indul busz Sperlongába. Ez további fél óra, az összköltség pedig oda-vissza 14 euró, és már meg is érkeztünk a Tirrén-tenger egyik legszebb strandjára.

Rómától délre, minél jobban közelítünk Nápolyhoz, annál vonzóbb a tenger: Monte Circeo (ahol Kirké disznóvá változtatta Odüsszeusz társait), Sabaudia (ahol a felső tízezer villái sorakoznak), Terracina (Jupiter-templommal a városka felett magasló hegyormon) és Sperlonga. A nyolcvanas években ide csak a helyiek, német nudisták és az én magyar családom járt. Mára viszont Lazio tartomány egyik legfelkapottabb nyaralóhelye lett. Idén nyáron hat magyar családdal is találkoztam.

Sperlonga érdeme, hogy a (városka méretei miatt szerencsére igen korlátozott) tömegturizmus ellenére eddig épségben megőrizte mediterrán természeti kincseit és az egykori halászfalu atmoszféráját. Itt a homok aranysárga, a tengerben úszva a partról hatalmas sziklahegyek, óriáskaktuszok és egy Dalí-festménybe illő kockaerőd néz le ránk. A víz pedig '97 óta minden évben megkapta a kiváló minőségért járó kékzászló-elismerést. Medúzaveszély nincsen, egyedül az alacsony víz iszapjában megbújó tracinahal tüskéje szúrhat meg. A legjobb orvosság rá a forró homokban való lábégetés - állítják a tapasztalt helyiek.

A tengerbe benyúló sziklára kapaszkodott fel Sperlonga. Jártak itt spártaiak, szaracénok, törökök: ezért zárkóztak be vastag erődfal és tornyok mögé, amelyekbe mára hangulatos lakások költöztek. A városközpontba csak gyalog lehet feljutni végtelen, meredek lépcsőn. Borzasztó jópofa a teljesen fehérre meszelt - a görög falvakra emlékeztető -, egymás tetejére felhúzott épületek közötti szűk utcákon kanyarogni, és minden árkád alól a mélykék tengert lesni... de csak a reggeli és az esti hűvösben, délben ugyanis már a harmadik kapaszkodónál biztos a gutaütés, és utcai kút csak a lépcső végén van. Árnyékos bárterasszal és finom fagylalttal. Júliustól viszont a hegymászást megússzuk: a város és a strand között, a szieszta idejét kivéve, óránként jár minibusz.

A latin speluncaeból, vagyis a barlangoktól származik Sperlonga neve. A hosszú partot is idézi, azonban nem csak fenn a városban, lenn a tengernél is kincset rejteget: a déli part végén tátong Tiberius császár egykori barlangfürdője. Az összes többi ókori római uralkodóhoz hasonlóan ő is tudta, hol kell fürödnie (ezért volt villája Caprin is). A Kr. u. I. században épített, 300 méter hosszú fürdő egyik medencéje benyúlt a tengerbe, a fürdés utáni lakomát pedig egy mesterséges szigeten fogyasztotta el a császár. Mindebből téglafalak, márványdarabok, mozaikok és gyönyörű, monumentális szobrok maradtak meg, a parti régészeti múzeum őrzi az alvó Poliphémost megvakító Odüsszeuszt és társait.

A mai Sperlongában számtalan háromcsillagos szálloda közül válogathatunk, de a parton tovább haladva találunk luxushotelt is. A legegyszerűbb viszont az apartmanbérlés, ami júniusban éri meg a legjobban (egy hónap kb. 1500 euró, és ez megfelel a jelenlegi olasz nyári áraknak; a felmérések szerint egy négyfős olasz család utazással, szállással, étkezéssel, stranddal 3000 eurót költ egyhetes vakációra), az augusztusi olasz főidényre az ár a kétszeresére ugrik. A szűk szabad strandokat szorongató fizetős partszakaszon egy napernyő és két nyugágy középső sorban egy hónapra 450 euróba kerül. Egy másfél literes víz a strandi bárban 1,50 euró, a műanyag pohárban összevágott és citrommal lefröcskölt eper 3 euró. Csapolt sör helyett javasoljuk a szintén jéghidegen, narancs-gerezddel felszolgált cédrusszörpöt. Sperlongában és a környékbeli Pontina vidékén bivalytejből készült mozzarellát érdemes enni, apró lilás-zöldes gaetai olívabogyót, illatos paradicsomot és zöldséggel vagy polippal töltött pizzatésztát.

Sperlonga számos kirándulási lehetőséget kínál: a közeli Gaeta még aranysárgább partjára, Nápolyba, Pompejibe vagy a szemközti Ischia és Ponza szigetére.