Medúzacsípésre paradicsomot, a tengerisün tüskéjének szúrására pedig agyagpakolást javasol a népi gyógymód. A spliti és kotori tengerbiológusok most közösen próbálják kideríteni, hogyan jutottak el a ciánnál ezerszer mérgezőbb japán gömbhalak a horvát és montenegrói tengerbe.
Már mérgező japán gömbhal is fogható az Adriából
Fugunak hívják a japán konyha egyik specialitását, amikor a Sphoeroides pachygaster halat tálalják fel. Az, hogy 1983-ban betiltották a fogyasztását, csak tovább növelte a népszerűségét. Akadnak, akik 50 ezer forintnak megfelelő összeget is hajlandók kifizetni egy ilyen vacsorakalandért, amit azonban nem minden esetben élnek túl a bátor próbálkozók.
A gömbhal onnan kapta a nevét, hogy felfúvódik, ha veszélyben érzi magát, és egy tetrodotixin nevű vegyületet bocsát ki, amivel még halála után is képes mérgezni.
A mérget egyébként nem a hal termeli, hanem a tengerfenéken élő mérgező rákok, kagylók, tengeri csillagok bekebelezésével jut be a szervezetébe - a legújabb kutatások azt is kiderítették, hogy a gömbhal az evolúció során vált immunissá a tetrodotixinra - , és elsősorban a belső szerveiben, valamint a májában halmozódik fel.
Az Adriában 1992-ben láttak először gömbhalat, mostanában pedig, például Budvánál, már egész rajokat figyelnek meg a spliti és kotori tengerbiológusok, akik közös kutatásba kezdtek annak kiderítésére, miért jelent meg az elmúlt 10 évben 31 új halfaj az Adriában.
Vajon átmeneti vendégek-e a 434 adria hal mellett, és összefüggésbe hozható-e a globális felmegedéssel, hogy a Vörös-tengerben, az Atlanti-óceánban, a Mexikói-öbölben, vagy épp az Indiai-óceánban őshonos halfajok most már a horvát és montenegrói tengerből is kifoghatók - egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ.
A Slobodna Dalmacija horvát napilapnak nyilatkozó Jakov Dulčić spliti professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy jó lenne, ha az adria halászok, és vendéglősök odafigyelnének arra, miből is készítenek vacsorát. Az ismeretlen halakat jobb békén hagyni, a trópusi fajok közül sok mérgező ugyanis.
A fürdőzők ellenségei
A sekélyebb vizekben találkozhatunk a harang vagy gomba alakú medúzákkal, melyek csalánsejtjei érintésre pattannak ki, és ostorcsapásszerű nyomot hagynak a bőrön. Hűtéssel enyhíthető az égető érzés, a dalmátok pedig esküsznek rá, hogy friss paradicsomos kezelés gyorsan gyógyítja a medúzacsípést.
Ha valaki tengerisünbe lép, gyorsan húzza ki a tüskéket, majd mossa le tiszta vízzel a helyüket. A teafaolaj jó rá, és agyagpakolás. Nem árt néhány napig kalciumot szedni, az is segíti a gyógyulást.