A "pokol" kedélyes kapuja a Tettyén

A rendkívüli érdeklődés nem volt meglepő, hisz a baranyai megyeszékhelyen mindig is legendája volt ennek a barlangnak. A járatrendszert 10 ezer évvel ezelőtt a víz építette laza szerkezetű mészkőtufából, később a barlangot a benne lakásokat kialakító emberek tágították és hosszították. A hegybe vájt "lakótelep" viszonylag egészséges és kényelmes otthont biztosított a föld alatti léttől nem idegenkedőknek. A barlang hőmérséklete egész évben 13 fok, a levegő páratartalma magas, így a különböző allergiák nem veszélyeztetik a túlérzékenyeket. A mésztufa egyszerre masszív és könnyen vájható kőzet, így nem kell félni a barlang beomlásától, ugyanakkor a járatok könnyen bővíthetők. A barlang lakói gondoskodtak a megfelelő fűtésről, és a füst elvezetését biztosító kéményekről és szellőzőjáratokról.

Az 1900-as év elején a tettyei barlang turistaattrakcióvá vált. Akkor jött Pécsen divatba a tettyei kirándulás. A helybéli polgárok szabadidejükben felsétáltak a hegyre, és ott evős, ivós, zenélős, táncolós, játékos, kvaterkázós órákat töltöttek. E módinak Reéh György városi tanácsos volt az egyik kitalálója: a pécsiek el is nevezték a jogász végzettségű, víg kedélyű, ötletes férfit a Tettye koronázatlan királyának. Reéh Györgynek komoly szerepe volt abban, hogy a mésztufabarlang látványossággá vált. A kapunál egy papírmasé sárkány fogadta a belépőket, lévén, hogy a néphit korábban azt tartotta a barlangról: ez a pokol kapuja, és a sárkány a portása a labirintusnak.

A húszas években aztán bezárták a barlangot, bejáratát feltömedékelték és befalazták. A közelmúltban a DDNP - 58 millió forintos uniós és állami támogatás révén - újra látogathatóvá tette a járatrendszert. Azóta megint sárkány lakja a barlangot: a háromméteres bábot a bejáratnál a mennyezethez rögzítették, s a szörnyeteg torkából fénycsóva lövell ki. Igaz, a csóva nem éget, hanem felvilágosít, mivel a sárkány torkából egy vetítőgép fénypászmája csap ki, s a vásznon megjelenő kép arról mesél, hogy miképp is született és alakult ilyenné a barlang. A látogatók szellemi táplálékáról még számos információs tábla, valamint egy makett gondoskodik, utóbbin a karszt működése tanulmányozható, vagyis az, hogy miképp szivárog át a mészkő repedésein a hegyre hullott csapadék. Az egyik teremszerűen kiszélesedő járatban pedig egy száz-százötven évvel ezelőtti ízléssel berendezett barlanglakást láthatunk. No meg megtudhatjuk, hogy milyen mészköveket bányásztak régen a Tettyén. A híres pécsi épületeket - a Széchenyi téri dzsámit, a Barbakánt, a Havihegyi templomot - ezekből a kövekből emelték. A legöregebb kő 230 millió éve keletkezett, ebből épült a XVI. században Szathmári György pécsi püspök nyári palotája a Tettye egyik fennsíkján. A palota később derviskolostor lett, s - vélhetően - erről kapta a hegy a nevét, a kolostor ugyanis törökül tekke vagy tekia, s ez másult magyarul Tettyévé.

Kéki Antal, a föld alatti létesítmény üzemeltetője azt mondja, szeretnék az iskolák körében népszerűsíteni a mésztufabarlangot. A diákok így megismerhetnék a tettyei járatok keletkezéstörténetét és történelmét, ráadásul atmoszferikus - és mint azt már említettük: egészségesen páradús - környezetben tölthetnék el a 45 percet.

Info

A barlang októbertől április 30-ig mindennap délelőtt 10-től este 6-ig tart nyitva, májustól szeptember végéig a nyitva tartás este 7-ig. A kirándulók túravezetőt kapnak, egy csoport legfeljebb harminctagú lehet. A belépő felnőtteknek 600, a diákoknak 400 forint.

Érdeklődni a Duna-Dráva Nemzeti Park pécsi igazgatóságánál lehet. Telefon: (72) 518-221
és (30) 377-3388. E-mail: komlos@ddnp. kvvm.hu, illetve www.ddnp.hu. A barlang Pécs belvárosából 15-20 perc sétával elérhető.

A sárkány barlangját tízezer éve a víz "építette" a tufába