Újrakezdődött az ipolytarnóci időutazás

A helyi főnevezetesség itt elsősorban az Ipolytarnócon feltárt, 24 millió éves megkövesedett

ősfenyő, amelynek hossza egykor elérte a száz métert, de még darabjaiban is tekintélyt parancsoló óriás. Az új szenzáció: megtekinthetőek a bükkábrányi határban megtalált, több mint nyolcmillió éves mocsári ciprusok hatalmas törzsei is. A cápafogakkal hintett tengerparti föveny, a szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, az egzotikus növénylenyomatok, az ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok, s mindezek eredeti helyzetükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg.

 

Az ipolytarnóci természetvédelmi terület felfedezésére érdemes akár egy napot is rászánni, hisz bejárható botanikai és geológiai tanösvény hálózata, valamint a háromdimenziós vetítője, sőt vetítőtermének a szék mozgásával fokozott multimédiás élménye is időutazásra invitálja az érdeklődőket. Szarvas Imre, az őslábnyomos terület vezetője közölte: az idei szezonban tavalyhoz képest egy nappal nő a látogathatóság ideje, csak a hétfői és keddi napokon tartanak szünnapot.

Az ősfenyőt formázó látogatóközpont megnyitásával, s a turisztikai attrakcióik bővülésével egyébként arra számítanak, hogy továbbra is a világörökségi címre pályázók listáján maradhat az őslábnyomos terület. Sőt jó esély van arra, hogy az ipolytarnóci bázis központja lesz a tervezett Nógrádi Geoparknak is, ami ugyancsak az UNESCO-program része. Ennek a határon átnyúló, a turizmust élénkítő elképzelésnek már szervezeti keretei alakulnak. Füleken, irodát is nyitottak. Ipolytarnócon abban is bíznak, hogy akár ennek révén is bővíthetik tudományos kutatási tevékenységüket. Az őslábnyomos terület ugyanis a három-, illetve a négydimenziós mozijával bármennyire is turistaközpontú, az valójában kutatóbázis, s nem csupán egy jól működő vidámpark, még ha annak is megteszi.