Ismerkedés a nagy kékséggel

Mivel találkozhatunk a tengerben?

Só
Az Adria sótartalma (38 gramm/liter) valamivel magasabb az átlagnál. Az északi területen az olasz Po folyó felhígítja a tengert, így ott kisebb a sótartalom, mint a horvát Adria középső és déli szakaszain. Aki először fürdik tengerben, az készüljön fel, hogy a szemét, és nyálkahártyáját csípheti a sós víz.

Apály - dagály
A horvát tengerparton az árapály jelenség alig észrevehető, délen 40 cm körül van a vízszint változása, északon ennél valamivel nagyobb, elérheti akár az egy métert is. Egyes mély öblökben, tartós déli szél esetén azonban a dagály jelentősen felerősödhet. Az árapály időpontja periodikusan változó. Új- és telihold fázisban 12 óránként, fogyó és növő hold  idején pedig 24 óránként jelentkezik.

Áramlatok
Általánosságban elmondható: a horvát Adrián az áramlatok aránylag gyengék. Erősségük az évszakoktól és az adott partszakasz tagoltságától függ. Átlagsebességük fél csomó (0,926 km/óra), de bizonyos helyeken felgyorsulhatnak akár négy csomóra is (7,4 km/óra), amely megfelel egy kocogó ember sebességének.

Hullámok
Horvátországban a tenger hullámmagasságát a szél erőssége és a tengerpart formája határozza meg, átlagban 0,5-1,5 méter között váltakozik. Nagyon ritka az 5 métert meghaladó hullám.

 Tíz + egy tanács kezdő és haladó fürdőzőknek

1. Lehetőleg kijelölt strandrészeken mártózzunk meg a tengerben. Kikötőben soha ne ússzunk. Ne hagyatkozzunk arra, hogy majd a vitorlázók kikerülnek. És mi van, ha egy komp jön szembe?

2. Használjunk fürdőszandált, cipőt. A horvát strandok többsége köves, sziklás, a kevésbé látogatott partszakaszokon ráadásul sok a tengeri sün is. A sekély vizekben számítani lehet Európa egyik legmérgezőbb állatára, a csíkos pókhalra, amelynek tüskéi igen szúrósak.

3. Ne ússzunk teli gyomorral, vagy ha alkoholt fogyasztottunk.

4. Ne ugorjunk felhevült testtel a vízbe.

5. A gyermekek által kedvelt karúszók, úszógumik, amikből a kicsik könnyen kibújhatnak, a tengerben nem nyújtanak teljes biztonságot. (A kisméretű, direkt erre a célra kitalált mentőmellények sokkal inkább ajánlhatók.) Lehetőleg soha, egyetlen pillanatra se hagyjuk a kicsiket magukra a vízben.

6. Úszás közben ne távolodjunk el a parttól 100 méternél messzebbre. Főleg a nagyobb strandokon sok a motorcsónakázó, kezdő, vagy éppen nagymenő jetskis, ne higgyünk abban, hogy majd biztosan észrevesznek bennünket. Néha a legváratlanabb helyeken, a semmiből bukkannak fel, szédületes sebességgel.

7. Gumimatracon se merészkedjünk messzire, és ne aludjunk el rajta. Ha ugyanis belekerülünk egy erősebb áramlatba, akkor csak nagy nehézségek árán tudunk majd visszaevickélni a partra. A Balatonhoz hasonlóan itt is gyakran előfordul, hogy egyik pillanatról a másikra erős szél kerekedik, amely gyorsan elsodor bennünket.

8. Óvakodjunk a medúzáktól. Ne próbáljuk megfogni őket, csak a vízben szépek, és csak messziről. Sok fajtájuk csípése fájdalmas, nehezen gyógyuló emléket hagy.

9. Viharos szél, és erős hullámzás idején, azaz piros jelzésnél tilos a vízbe menni! A sziklákhoz, és a barlangok bejáratához még enyhébb szélben és kisebb hullámzásnál is csak akkor menjünk közel, ha nem ismeretlen számunkra a terep.

10. A nyaralás első napjaiban ne feledkezzünk meg a leégés veszélyéről sem. Úszás, fürdőzés közben is hordjunk inkább pólót, hogy megvédjük a vállunkat a tűző naptól.

10 + 1. Az a legjobb, ha megfigyeljük a helyieket, hol fürdenek. Ők valószínűleg jól ismerik az adott tengerrészt, annak veszélyeivel együtt. Lehet bármilyen csábító egy különös formájú szikla, ne ússzunk oda egyedül, nem tudhatjuk ugyanis, nincs-e veszélyes áramlás a közelében. Fantasztikus érzés a tenger fölé emelkedő meredek falról fejest ugrani, de hagyjuk ki, ha mást nem látunk ott ugrálni, a csalóka fényviszonyok gyakran éles víz alatti zátonyokat rejtenek.