Grófi ellátás turistáknak
Az Északi-középhegység nyugati bástyája, a Börzsöny hazánk harmadik legmagasabb hegysége. Kevesen tudják, de a meredek oldalak, a hegyközi medencék és különálló kúpok jellemezte vadregényes táj valójában egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa: Budapesttől egyórányi autózásra ugyanis régen kialudt vulkán alussza évmilliós álmát. A jórészt bükkösökkel borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 939 méteres csúcsában emelkednek. Ám ez a magasság nem is sejteti a központi, eredetileg jó 400 méterrel magasabb tűzhányóépítmény méreteit. A vulkáni tevékenység ugyanis itt 14 millió éve befejeződött, a hegyóriást azóta a külső erők idáig koptatták.
A Börzsöny festői környezetében ma már egyre több szálláshelyet találunk. Nagyirtáspusztától Diósjenőig falusi vendégházak és újonnan épült panziók hívogatnak kedvezőbbnél kedvezőbb ajánlatokkal. Mindezek közt igazi különlegességet jelentenek a vadászházak, amit egyre több turista számára tesznek hozzáférhetővé és megfizethetővé is.
Az állami tulajdonú, balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Zrt. vendégházait a csöndes erdei környezettel és a zavartalan kikapcsolódás lehetőségével kínálják. Ezek a vendégházak ugyanis ideális helyszínei a kis létszámú baráti és családi öszszejöveteleknek, üzleti tárgyalásoknak, konferenciáknak és tréningeknek is. A kényelmes szállásolásokon otthonos társalgóhelyiségeket találunk, az éttermekben pedig házias és vadételeket. A diósjenői Wenckheim-vendégház elődjét eredetileg a Nagyoroszi feletti hegyekben több ezer hold uradalmi erdőbirtokkal rendelkező és példaértékűen gazdálkodó gróf Berchtold Miklós építette, 1905-ben. Végleges, ma látható formáját 1910-1911 között nyerte el az akkor vadászkastélyként használt épület. A gróf halála után özvegye az erdőterületet, a vadászati jogot és a kastélyt Wenckheim József grófnak adta el. A szenvedélyes vadász hírében álló főúr 1930-ban a kastély felett emelkedő, 617 méter magas, lapos tetejű Csurgó-hegyen repülőteret alakíttatott ki. Az első magyar lajstromozású, háromüléses, angol sportrepülőgépével itt landolt, s az 1945-ös államosításig számtalan főúri vadászvendéget fogadott itt. A vadászkastély később a Börzsönyi Állami Erdőgazdaságé lett, ennek jogutóda az Ipoly Erdő Zrt. Aki gímszarvas-, muflon-, őz- vagy vaddisznólesre indul, annak már egy fényképezőgéppel is remek élményt nyújt ez a vidék.
Kemence, Nógrád, Drégelypalánk, Diósjenő, Királyrét, Szokolya, Nagybörzsöny, Nagymaros, Vác, Balassagyarmat látványosságai pedig kellemes kirándulási lehetőséget kínálnak mindazoknak, akik úgy érzik, foglyul ejtette őket az erdő, s inkább szabadulnának. Várlátogatásokkal, irodalmi zarándokhelyek látogatásaival színesíthetjük programjainkat a Börzsöny és a Cserhát vidékén.