Nomád vadregény, nosztalgiás tófürdő
Délegyháza a fővárostól mindössze huszonhét kilométerre található. Tapasztalataink azonban egy igen meleg nyári hétköznapon mást mutattak. Feltűnően kevés volt a látogató a háromszáz hektáros víztükörnél. A Némedi elnevezéssel bíró tó - amúgy a tavakat hivatalosan számokkal jelölik - partján az ottani horgászvíz üzemeltetőjével, valamint a Rönkös csárda tulajdonosával és a jelen lévő néhány horgásszal együtt próbáltunk rájönni ennek okára. (Itt fedeztünk fel egyébként egy Fapuma nevű bodegát is. Nekünk - akik országjárásaink során már annyi Üvegtigris elnevezésű büfét láttunk, hogy a szemünk káprázott - a Fapuma direkt felüdülés volt.) Arra jutottunk, hogy az emberek legfeljebb hétvégén szánják rá magukat néhány, nomád környezetben eltöltött órára.
Ami a horgászvizeket illeti, azokra valóban a vadregény jellemző. Fürödni ezeken a helyeken tilos. Kijelölt strand a nudisták fürdőhelyén kívül egy van, az ingyen látogatható szabad strand, ahol bőven akad szórakozás, ugrótoronytól a kötélcsúszdáig - a tavak környékén járatlannak művészet odatalálnia, ahová épp menni szeretne. Térkép jelöli ugyan a Nomád partot, ahol a kemping - baráti áron bérelhető faházakkal, sátorhelyekkel, kerékpár- és csónakkölcsönzővel - és a strand található, de ezen sem egyszerű eligazodni. A legcélszerűbb, mint általában, kérdezősködni: a törzsvendégek szívesen adnak útbaigazítást. Jól ismerik az Erdei vendéglőt is, amely nyáron önkiszolgáló rendszerben üzemel, és kiváló a konyhája. Tulajdonosa maga is elismeri, hogy enteriőrjét illetően nem éppen luxuskörnyezet, de azt itt nem is igénylik - állítja. Ezért ment tönkre egykettőre az a másik vendéglő, amely az eleganciára alapozta volna a működését.
Délegyházán nem igénylik a magas színvonalat, ide másért jönnek az emberek, bár újabban egyre kevesebben - vonják le a következtetést beszélgetőtársaink a tóparton. A fővárosiak hajdan egyik legkedveltebb fürdőhelye, a most megint régi fényében - vagy még annál is vonzóbban - ragyogó gyömrői tóstrand viszont épp ellenkező irányba tart: nagyon is kitesz magáért.
Annak idején, jó pár évtizede a Keleti pályaudvarról induló vonatokról özönlöttek lefelé Gyömrő vasútállomásán a kirándulók. Később évekig azt is találgatni kellett, kinyit-e a tóstrand, ad-e engedélyt erre a Köjál. A mostani városvezetés azonban céljául tűzte ki, hogy visszaszerzi Gyömrő régi, fürdővárosi rangját - s ez sikerült is. Aki öt évvel ezelőtt járt a tőzeges környékén, most nem hisz a szemének. Van itt fogadó, elegáns vendéglő, kellemes büfék, kikotort, karbantartott tómeder, sétálóutak díszkivilágítással, remek játszóterek. A pihenőpark éjjel is nyitva tart, este hét után azonban mindenki csak a saját felelősségére fürödhet. Belépődíjat - amely felnőtteknek négyszáz, ifjabbaknak kétszáz forint - csak délelőtt tíztől este hatig szednek.
Késő este is sokan andalognak még a sétányokon, s a tó közepén ringó, úszó Cocktail bár is igen népszerű. A strandfelügyelők szerint a környékbeliek már felfedezték e kiváló hely feléledését, de sokan érkeznek a fővárosból is: terjed a híre megint.
l Délegyháza Budapestről és Szigethalomról a Volánbusz menetrend szerinti járataival
