Új turistaparadicsom: Vietnam
Saigonból, Dél egykori fővárosából időközben Ho Si Minh-város lett, Észak legendás, ma is osztatlan tiszteletnek örvendő vezetőjének emlékére. Átnevezés ide vagy oda, a helybeliek máig Saigonként említik immár hatmilliós városukat. A külföldi megrémül: hogyan fogok átkelni az út túloldalára? Megállás és vég nélkül özönlenek a robogók (az idegen, persze, biciklikre számít, az is van még rengeteg, főként vidéken), de valamiféle szervezett káoszban szlalomoznak, kanyarodnak, s ha csöppet ráérzünk az ízére, hogyan lehet köztük átslisszolni, már nem is olyan borzalmas beülni egy kerékpáros riksába, hogy körbejárjuk a várost.
A Mekong-delta szemrevételezéséhez csónakba kell szállni, motorosba. Külön iparág szerveződött a kis, jórészt cölöpházakból álló falvak meglátogatására. Varázslatos tengerparti halászfalvak, köztük még szinte érintetlen homokos strandok, melyek mellett szó szerint százszámra emelkednek az egyre komfortosabb szállodák. Jól jegyezzék meg Nha Trang nevét. Pár év múlva az idejében észbe kapó magyar utazási irodák ide hozzák utasaikat. Erre gyönyörű természeti környezete mellett még az lesz az ok, hogy Vietnam rendkívül olcsó ország. 400-600 forintnak megfelelő dongból egy személy itallal együtt szinte bárhol degeszre eheti magát. Méghozzá Ázsia egyik legsokszínűbb és legízletesebb ételválasztékából. Különösen a tengeri specialitások kedvelői számíthatnak eldorádóra. Jó, de legalábbis megfelelő a közlekedés, mobiltelefonálásnál nem gond a térerő, nagyobb helyeken se szeri, se száma az internetkávéházaknak, a helyi idegenvezetők képzettek, angolul is jól beszélnek.
Hoi An városa - nagyjából félúton Saigon és Hanoi között - mára szinte kultikus hellyé vált a hátizsákos turisták nem lebecsülendő tömege körében. Koloniális (francia időkből származó) épületein, pagodáin, a közeli My Son 4-10. századi romvárosán (jó részét az amerikaiak csúnyán lebombázták) kívül az sem elhanyagolható szempont, hogy nagyjából 20 ezer forintért az ember tetőtől talpig felöltözhet, de ha nem talál magára valót, az üzletek műhelyeiben szorgoskodó szabók 24 óra alatt bármit megvarrnak a számára. A műemlékek kedvelői Huéban élhetik ki magukat. Az 1800-as években császári székhely volt, itt állt az uralkodó többtucatnyi épületből álló palotakomplexuma, amely akár a pekingi Tiltott város látnivalóival is vetekedhetne, ha legalább a felét le nem bombázzák.
Az "Újraegyesítés" expressz egy éjszaka alatt (igény esetén hálókocsiban) elvisz a fővárosig, Hanoiig. Sok utazó véleményét osztom azzal, hogy Hanoi atmoszférája még Saigonén is túltesz. Saigont kivéve a közbiztonság mindenütt jó (ott sem katasztrofális).
Vietnam első számú természeti látványossága a Hanoitól kb. kétórás autóútra fekvő Halong-öböl. A Tonkini-öböl sekély vizéből kiemelkedő ezernyi mészkőszirt, karsztkúp, a bennük rejtőző barlangok már ma is turisták tömegét vonzzák. Cat Ba városánál, ahol hajóra szállhatunk, tíz éve még egyetlen hotel volt, ma legalább harminc. Az öbölben tehetünk néhány órás csónaktúrát éppúgy, mint egész naposat.
