Őszi szecessziós séták Bécsben

A bécsi szecesszió pompás épületeire kíváncsi látogatónak immár nem kell vaktában nekiindulnia a városnak: központi helyen, a Karlsplatzon megnyílt az Otto Wagner-pavilon.

A Wien Museum e kihelyezett kiállítása a századforduló nagyszerű építészének életművét mutatja be fotókkal, makettekkel, jól szerkesztett német és angol nyelvű leírásokkal. Az épület is a bécsi modern művészet megteremtőjének tekintett Wagner munkája: egyike az egykori városi vasút (Stadtbahn) két egymással szembenéző megállójának. (A másik pavilonban kávéház működik.)

A látogató az elméleti ismeretekkel így felvértezve a kicsiny múzeumtól alig egy ugrásra kezdheti a szecessziós sétát: a Karlsplatz és a Naschmarkt - Bécs máig működő legnagyobb piaca - kereszteződésében az aranykupolás épület ugyan nem Otto Wagner, hanem egyik tanítványa, Josef Maria Olbrich munkája, ám kifejezetten a szecesszió mozgalmát megalapító művészek kiállítási termeként épült a századfordulón. A bécsiek csak Aranykáposzta- háznak becézik ezt az épületet, amely csak az első a csodák közül. A Naschmarkt mentén, a gyümölcsbódékkal átellenben találhatók a legszebb bérházak, abból a negyvenből, amit Otto Wagner a XIX. század végétől épített. Pontosan 1898-ban készült el a Linke Wienzeile 40. szám alatt a "Majolikaház" - csaknem egy időben a közeli mellékutca sarkán, a Köstlergasse 1-3. szám alatti lakóházzal. A majolikacsempe-borítás a homlokzaton ráadásul technikai újdonságnak is számított, kitűnő hőszigetelőnek bizonyult télen-nyáron. Wagner akkor már túl volt az első villaépítésen, a Bécsi-erdő szélén, nem beszélve arról, hogy évekkel korábban megépítette Budapesten a Rumbach utcai zsinagógát.

A Karls Platz-i pavilonok a legszebbek, de nem az egyedüliek. A legtöbb máig eredeti rendeltetésének megfelelően, metrómegállóként működik. Wagner építette a hidakat az egykori Wien folyón, amelynek medrében ma alig csordogál víz, egyes szakaszain alatta, másutt mellette pedig a földalatti halad. Bécs fejlődésének legdinamikusabb időszakában, a századforduló idején Otto Wagner lett a városi vasút művészeti tervezője, s e megbízatásának eredménye az összesen 30 megállópavilon. A Schönbrunn közeli, a császári nevet kapta. Arra senki sem számított, hogy a névadó, Ferenc József a legenda szerint egyetlen egyszer tette be ide a lábát, feltehetően az avatáskor -, ő ugyan mindenben pártolta a technikai fejlesztést, ám a Stadtbahn elkészülte után is maradt a megszokott lovas kocsiknál.

Otto Wagner legimpozánsabb alkotása a Postatakarék-pénztár (Postsparkasse) épülete. Maga a pénzintézet egyszer-kétszer azóta már átkeresztelődött az éppen aktuális tulajdonoshoz igazodva, ám az épület őrzi eredeti szépségét a Robert Koch téren - a Duna-csatorna közelében. Aki megteszi az egyébként nem túl hosszú sétát a Ringen, avagy felül a 2-es villamosra és úgy zarándokol el e gyönyörű épülethez, meglepődhet, mint annyiszor Bécsben: budapesti épületek hasonmását véli felfedezni. Nem véletlenül, a magyarországi Postatakarékpénztár és más épületek tervezője, Lechner Ödön és több társa Otto Wagnerrel szoros kapcsolatban állt.

A bécsi múzeumok egyébként állandó gyűjteményükben, s időszaki kiállításaikon is szívesen büszkélkednek Bécs modern korszakával, amely Ausztria számára oly nagy megbecsülést hozott. A Belvedere nagy évfordulós kiállítása, az Új Ausztria című például egész termet szentel Gustav Klimt művészetének - téved tehát, aki azt gondolja, hogy az eredetileg az államszerződés 50. évfordulójára rendezett kiállítás csak fél évszázadra tekint vissza, s annak is kizárólag a politikai, történelmi vonatkozásaira. A Belvedere másik időszaki kiállítása izgalmas új területre kalauzol: október 2-ig a finn festészet modern korszakának kezdeteit mutatja be Északi fény címmel.

A Leopold Múzeumban, Rudolf Leopold Schiele és Klimt gyűjteményének "otthonában" állandó kiállítás foglalkozik a századfordulós Béccsel. S hogy el tudjuk képzelni, konkrétan milyen volt ez a város, ahhoz az Albertina most nyíló kiállítása nyújt segítséget: az 1905-ben, csaknem kilencvenévesen elhunyt Rudolf von Alt kedvelt témája volt a város egyes részeinek, jellegzetes házainak, utcáinak, tereinek ábrázolása. A január közepéig megtekinthető - kiállításon 170 műve látható: középpontban az a 100 akvarell, amely az Albertina saját tulajdona. Figyelemre méltó - de már csak október 10-ig tart nyitva - az Albertina fotókiállítása, amely az 1900 és 1938 között Ausztriában és Németországban készült portrékat mutatja be.

Az osztrák kortárs művészetet a gyűjtő házaspár szenvedélyéhez híven az Essl Múzeum népszerűsíti: az éppen 75 esztendős Arnulf Rainer képeit francia kortársa, Antoni Tapies műveivel együtt állítják ki október végéig, Franz Ringel kiállítása egy kisebb teremben most kezdődött.

Bécs, 2005. szeptember

A Wien Museum Wagner-pavilonja
a Karlsplatzon november 6-ig van nyitva
(a pavilon nem fűthető), naponta 9-18 óráig.

Belépődíj: 2 euró (kedvezményes, 1 euró)
Vasárnap és pénteken ingyenes.
www.wienmuseum.at

Az Otto Wagner-pavilon egykor a városi vasút állomása volt
Az Otto Wagner-pavilon egykor a városi vasút állomása volt
Top cikkek