Üzenet a csodarabbi sírján
De lássuk, mit kínálnak az északi országrészbe látogatóknak a történelmi borvidék falvai napjainkban. A térségben az 1700-as évektől volt jelen a haszid zsidóság, amely kelet-európai jellegzetességekkel ötvözte a zsidó hagyományokat. Megtelepedésük elsősorban annak volt köszönhető, hogy Tokaj-Hegyalján vezetett a legnagyobb kereskedelmi útvonal Kassára, Lengyelországba és a Kárpátaljára. Az 1700-as években kialakuló zsidó közösségek fokozatosan átvették a korábban itt élt görög kereskedők szerepét a borforgalmazásban.
A miskolci hitközségben úgy tartják, ma két okból szokás a tokaj-hegyaljai zsidó emlékhelyeket felkeresni: részben a haszid zsidóság épületei szolgáltatnak ritka látnivalót, de ennél alighanem fontosabb az itt eltemetett híres csodarabbik nyugvóhelyeihez történő zarándoklat. Sokan - ahogyan a jeruzsálemi siratófalnál is szokás - cédulákra írt kérelmeket hagynak a síroknál. Ezeket Jeruzsálemben a fal kőtömbjei közé csúsztatják be, Bodrogkeresztúron és Sátoraljaújhelyen pedig a sírokra tett kavicsok alá rejtik.
Bodrogkeresztúron a nyolcvan éve elhunyt Reb Steiner Sajele sírját keresik fel a településre látogatók. A hagyomány szerint ő volt az, aki egy furulyázó pásztorfiútól megvett egy dalt, amely később a zsidó liturgiába olyannyira beépült, hogy az egész világon ismertté vált.
A sátoraljaújhelyi temetőben a sír fölé épült házacska jelzi Mojse Teitelbaum nyughelyét, amely másfél százada ismert zarándokhely. A csodarabbi gyógyító és oltalmazó köveiről, az úgynevezett kámeákról volt híres. A legenda szerint gyógyította a gyermek Kossuthot is, akit megáldott, és megjövendölte fényes politikai karrierjét is.
A legszebb és a maga nemében egyedülálló zsinagógát Mádon találják az érdeklődők, az 1795-ben barokk jellegzetességeket mutató copf stílusban emelt épület már abban az időben is ritkaságnak számított. 2003-ban felújították, a települést idén májusban elöntő áradás pedig elkerülte az épületet. A mádi zsinagóga a tekintetben is egyedülálló, hogy megmaradt eredeti funkciójában, pedig a faluban ma már nincs zsidó közösség. Az északi országrész más településein a megüresedett zsinagógákat többnyire átépítették az államosítás után, van, ahol bútorraktárnak használják, másutt iskolaként működik, és van egy négyezer lelkes kisváros, ahol a helyi tűzoltóságot költöztették bele.
A zsinagógát, vagy imatermeket felkeresni szándékozóknak célszerű a miskolci izraelita hitközségnél [a 06 (46) 505-044-es telefonszámon] érdeklődni és a látogatást előzetesen egyeztetni, nehogy zárt ajtók fogadják az érdeklődőket. A mádi zsinagóga, és a tokaji imaterem kulcsait helyi lakosok őrzik, a sátoraljaújhelyi kulcsát pedig a rendőrkapitányságra szokás leadni.