A nagy utcai futóversenyek világszerte rendkívül népszerűek, az elsőt több mint 110 éve hirdették meg Bostonban, Európa legrégibb versenyét meg 87 éve Kassában. Kezdetben csak a profik neveztek, de a futás az utóbbi két-három évtizedben hobbiszinten is népszerűvé vált. Olyannyira, hogy önálló turisztikai ágazattá nőtte ki magát, aminek célközönsége elsősorban az átlagnál jobban kereső – és költő – középkorúak.

A futóturisták képesek a világ legtávolabbi pontjaira is elutazni azért, hogy részt vegyenek egy rangos nemzetközi versenyen, vagy fussanak egy szép városban. Az idén a marathói csata 2500. évfordulója miatt a Spárta–Athén maraton a futóversenyek krémje: az októberi viadalra a márciusi meghirdetés hetén betelt a háromezer belföldi futó mellett csak az idén engedélyezett kilencezer külföldi hely.

A nagy városi futások közül többre, például a minden évben negyvenezer résztvevővel rajtoló, legnagyobb utcai futóversenyre, a New York-ira is többszörös a túljelentkezés, ezért rendszeresen sorsoláson döntenek a nevezőkről. A BSI Budapest Sportiroda szervezésében zajló, idén 25 éves őszi budapesti maratonon és félmaratonon háromezren indulnak, a külföldi résztvevők tavaly csaknem egymilliárd forintot költöttek el itt – tudtuk meg Kocsis Árpádtól, az iroda vezetőjétől. Az idei év hasonlónak ígérkezik, legalábbis a részidős adatok alapján, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a futóturizmus válságállónak bizonyult, sem a résztvevők, sem a hozzájuk köthető költés nagyságrendje nem esett vissza.

A futóturizmus révén tavaly 63 országból jöttek Budapestre, a háromezer futóval és kísérőikkel együtt összesen 8850 vendéget regisztráltak. A sportesemények gazdasági jelentőségét növeli, hogy a futók három- és négycsillagos szállodákat vesznek igénybe, és átlagosan több, mint három napot töltenek Magyarországon. Azért jönnek, mert futnak, és nem azért futnak, mert itt vannak – fogalmaz Kocsis Árpád, aki leszögezi, egyértelműen célturistákról van szó, akik a verseny miatt jönnek Budapestre.

Miközben egyre több magyar nevező áll rajthoz, fájó pont, hogy a szomszédos Ausztriából kevesen érkeznek. A nyugat-európai futók jócskán megelőzik a kelet-európaiakat, mármint létszám szerint, igaz, a magyarok is elsősorban Nyugat felé kacsingatnak, amikor valahol rajthoz állnak. Pedig gyönyörű környezetben zajló futóversenyeket a keleti nagyvárosokban is rendeznek. A budapesti futások hazai közönségének majdnem fele vidékről érkezik. A vidéki versenyekre egyelőre nem haraptak rá a külföldiek, az első kivétel a Balaton szupermaraton lehet. A magyar tengert négy nap alatt körbefutó versenyre már nem csak magyarok neveztek be.