Az új pálinka ünnepe – a pálinkalovagok friss nedűt „köszöntő” ceremóniáját minden évben népes közönségelőtt rendezik meg

Szatmár-Beregi Szilvaút Egyesület

Néhány lelkes magánember, vállalkozó, szállásadó, pálinka- és lekvárfőzde-tulajdonos 2001-ben összefogott, egyesületet alakított, és megrajzolta a „szilvautat”. Felfűzték rá azokat a szatmári és beregi településeket, amelyek az egyedül itt termő szilva és a belő le készült aszalványok, lekvár, pálinka mellett valamilyen építészeti, kulturális vagy természeti értéket rejtenek.

Mezítlábas Notre-Dame

Tizenhat települést (Városnamény, Tákos, Csaroda, Beregdaróc, Beregsurány, Tarpa, Tivadar, Penyige, Túristvándi, Szatmárcseke, Tiszacsécse, Milota, Sonkád, Kölcse, Panyola, Lónya) érint a szilvaút. Olyan látnivalókat kínál, mint a naményi Tomcsányi-kastélyban lévő Beregi Múzeum, a tarpai szárazmalom, a csarodai református templom, a tákosi „Mezítlábas Notre-Dame”, amelyet a néphagyomány szerint azért hívnak mezítlábasnak, mert a fából, sárból készült paticsfal építéséhez a sarat mezítláb dagasztották.

Szatmárcsekén található a Kölcsey-síremlék és a „csónakos” fejfás temető , molnártalálkozók színtere a XVIII. században épült, ma is működő képes túristvándi vízimalom, és Penyigén van az ország egyetlen lekvármúzeuma, a Lekvárium. És persze vonzók a csodás, Tisza-parti, tiszta vizű strandok Tivadartól Gergelyiugornyáig olyan fövennyel, amilyet tengerparton se találni.

Becézve Nemtudomka

A Szatmár-Beregi Szilvaút „alanya” a csak itt, szinte vadon termő, gondozást nem vagy alig igénylő gyümölcs, a „nemtudom” szilva. Nevét a népetimológia szerint úgy kapta, hogy amikor valaki megkérdezte, hogy hívják a szilvát, amiből az a finom lekvár készül, az itteniek azt felelték: „nem tudom”. Így lett a szilva neve Nemtudom, becézve: Nemtudomka.

Magját a Tisza hozta a Kárpátokból, elterjedt Tiszabecstől Lónyáig. Az 1700-as években már feldolgozták az ártéri „dzsungelgyümölcsösökben” termő hamvaskék, apró szemű, zamatos, magas cukortartalmú, nem magvaváló termést. Csak lerázták a fáról, a rézüstöket levitték a folyópartra, és ott meg is fő zték a lekvárt. „Nemtudom” szilvából készül a híres penyigei szilvalekvár, az eredetvédett szatmári szilvapálinka és az aszalt szilva.

„A szilvautat ne úgy képzeljük el, mint egy túraútvonalat, amelyet egy szuszra végigjárunk!” – figyelmeztet Horváth Ákos, a Szatmár-Beregi Szilvaút Egyesület titkára. Mint mondja, érdemes egy települést kiválasztani, és onnan csillagtúrákat szervezni. Így aki egy-két hétre Tivadarba vagy Gergelyiugornyára jön nyaralni a Tisza-partra, délutánonként ellátogathat egy-egy környező településre.

ÚRI MURI ÉS RÉZELEJE

Tiszacsécse szülötte Móricz Zsigmond. A Hét krajcár, a Rokonok, az Úri muri és oly sok más remekmű írója 1879. június 28-án látta meg a napvilágot.

Az igazi szilvalekvárt penyigei szilvából rézüstben több mint egy napig főzik. A hosszú és fárasztó munkát az asszonyok egymást felváltva végzik, s hogy az egyre sűrűbb gyümölcspép le ne kozmáljon, azt előbb hosszú lapáttal, végül a „vitorlának” nevezett, lefelé szélesedő eszközzel állandóan kavargatják.

Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének sírja Szatmárcsekén található.

A költőfejedelem születésnapja egyben a Magyar Kultúra Napja, azt a településen minden évben megünneplik.

A pálinkafőzéskor képződő „rézeleje” korábban gyógyításra szolgált: a méregerős pálinkát a népi orvoslás különböző bajokra – fogfájásra, meghűlésre, bedörzsölésre – használta.

A szilvapálinka végigkíséri a helyiek életét: a gyermek születésekor szokás egy üveggel a majdani esküvőre eltenni, az idősek pedig a temetésükre tartalékolnak pár litert, amit a vendégek a halotti toron fogyasztanak el.

LOVAGIAS ÜGYEK

A Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrendet 2005-ben tizenegyen alapították meg. Tagjai arra tesznek esküt, hogy ápolják a hagyományokat, népszerűsítik a szatmári szilvából készült termékeket. Nekik is köszönhető, hogy a pálinka ismét méltó helyet kapott a fehér abrosszal terített asztalokon.

Két fő ünnepüket maguknak találták ki. A szilvavirágzás ünnepén, április utolsó hétvégéjén Tivadarnál egy szilvavirág-koszorút dobnak a Tiszába, ezzel mondanak köszönetet a folyónak, hogy elhozta ide a szilvát. Bőséges termésért fohászkodnak, majd erre koccintanak a parton.

Szeptember utolsó hétvégéje az új pálinka ünnepe Tarpán – pálinkakóstolással, versennyel, minősítéssel. Ilyenkor választanak új lovagot a rendbe – amely jelenleg 15 tagot számlál –, a látványos ceremóniára ezrek kíváncsiak.

INFÓ

A Szatmár-Beregi szilvaút honlapja: www.szilvaut.hu. Az oldal – ahonnan minden útba eső település honlapja elérhető – tippeket ad a szállásfoglaláshoz, és tartalmazza az egész évi rendezvénynaptárt is, amelyhez a csillagtúra programját hozzá lehet igazítani.