Erődváros Európa szívében

963-as alapításától kezdődően 900 évig épült az 1867-es lebontásakor Európa egyik legnagyobb erődrendszerének, az egykor Észak Gibraltárjának keresztelt Luxembourg.

A városalapító Siegfried gróf nem is találhatott volna kedvezőbb helyet kastélyának, Lucilinburhucnak, mint a Bock sziklafennsíkot, amelyet minden irányból meredek fal, három oldalról pedig az Alzette folyó határol. Innen, ebbő l a természetes védelemmel bíró várból a XV. század közepéig kontinensünk egyik legjelentősebb uralkodóháza nőtt ki. Zsigmond királyunkkal bezárólag a Luxemburgi-ház négy fejét koronázta német-római császárrá a pápa. Az ágyú elterjedésével a város természetes védelme nem bizonyult elegendő nek, a XIII. századra már két várfal vette körül a Lucilinburhuc-ból később Luxembourggá „avanzsáló” települést.

Történelmi kavalkád

Zsigmond halálát követően 400 évig idegen hatalmak uralkodtak a hercegségben. Burgundiak, spanyolok, franciák, ismét spanyolok, osztrákok, Napóleon révén újra a franciák – egymásnak adták a kilincset a történelem nagy hódítói. Ám a kicsiny Luxemburg soha nem adta magát könnyen – a Napkirály csak 5 hónapi ostrom után vette be a várost. A hódító hatalmak mindegyike itt hagyta kézjegyét: a spanyolok többek között belső erődöket építettek, a zseniális Vauban kaszárnyákat és tornyokat emelt, de a mai fő városra talán legjellemzőbb a spanyol–francia–osztrák korokból származó, egykor 23 km hosszú alagúthálózat, az ún. kazamaták.

Füstbe ment eladás

A XIX. századra Luxembourg nem véletlenül érdemelte ki az Észak Gibraltárja elnevezést. Az 1866-os esztendő azonban mindent megváltoztatott, ugyanis III. Vilmos nagyherceg eladásra kínálta fel országát III. Napóleonnak. Ezt igencsak rossz szemmel nézte Bismarck porosz miniszterelnök, ami háborúval fenyegette az amúgy is mindig éles francia–porosz ellentétet. A Luxemburg-kérdést végül sikerült fehér asztal mellett rendezni: az 1867-es londoni szerződés a nagyhercegséget semlegességre és erő deinek lebontására kötelezte.

Az erődrendszer méreteire jellemző , hogy a munkálatok 16 esztendeig tartottak, és a mai látogatók szerencséjére annak „csak” 90%-át sikerült elbontani. Legépebben talán a kazamaták maradtak fenn, amelyeket csak felrobbantani lehetett volna, de azzal a város nagy része is megsemmisül. A több tízezer katona számára a különböző korokban készült vájatok közül kettő látogatható – az ún. Bock-kazamata márciustól októberig 10–17 óra között tart nyitva (a járatokat télen denevérek ezrei népesítik be).

A város felett

A világörökség részét képező földalatti folyosókról a megnagyobbított lő réseken keresztül impozáns látvány nyílik a főváros északi és déli részére. A sziklafennsík belsejében a járatok nem csak vízszintes irányban haladnak, hanem szintben is eltérnek. Az egykor „lakható” kazamata a II. világháború idején 30 ezer ember számára nyújtott menedéket.

POMPA ÉS ÓRIÁSLIFT

A nyáron Luxembourgba látogatókat az egykori várárok helyén létesült parkban álló Villa Vauban az amszterdami Rijksmuseum képeiből nyílt kiállításával várja. A város szívében, a történeti múzeumban látható a világ egyik legnagyobb liftje, és július közepétől másfél hónapra megnyílik a nagyherceg palotája is az érdeklődők előtt. További információ:www.lcto.lu

JÓ TUDNI

REPÜLŐVEL

Budapestről nincs közvetlen járat, de Luxemburg elérhető Hahn vagy Charleroi repülőterén keresztül a Wizzairrel (előbbi július közepétől indul). Hahnból másfél, Charleroi-ból bő két óra az út busszal a Flibco járataival (kb. 20 euró).

SZÁRAZFÖLDÖN

Luxemburgba vonattal csak többszöri átszállással lehet eljutni, de gépkocsival nem esik ki az útból Brüsszel és Amszterdam felé, és minimális a kitérő Párizs felé. Brüsszelből és Párizsból érdemes átutazni egy-két napra, a vonatút max. 2 óra.

ÉTKEZÉS

Háromfogásos ebéd (ital nélkül) kb. 15 euró, napi menü (Menu de Jour) minden étteremben van. Üdítő, sör: 3 euró.

HELYI KÖZLEKEDÉS

Az egész napos, egész országra érvényes vonat- és buszjegy (amely a fővárosban is használható) mindössze 4 euró, egy 2 órára érvényes vonaljegy (busz + vonat) 1,50 euró. A múzeumi belépők általában 5 euróba kerülnek, a Bock kazamatába 3 euróért lehet bejutni.

LUXEMBOURGCARD

Egy napra 10, kettőre 17, háromra 24 euró, 2–5 személy részére pedig 20–34–48, azaz 3 személy esetén már igencsak kedvező. Ezzel majdnem 60 nevezetesség tekinthető meg az országban, valamint a buszok és a vonatok is ingyenesen használhatók.

PARKOLÁS

Egy óra a belváros valamely földalatti parkolójában kb. 2 euró (az első 3 óra 1,50, aztán 2-3 euró/óra parkolótól függően), az utcán egy óra 1,50 euróba kerül. A városközponttól 10 percnyi sétára lévő óriásparkolóban (Glacis) 80 cent/óra hétfőtől péntekig (hétvégén ingyenes). A főváros egész területe parkolási zóna.

Top cikkek