Titkok, csodák, örömök Kecskeméten
Egybefonódó múlton és jelenen felnőtt is, gyerek is ámulhat itt. Pedig a bemutatott játéksokaság – amint ezt az intézményt vezető Kalmár
Ágnes művészettörténész elmondja – csak töredéke a múzeumi gyűjteménynek.
A tárlókban egymás mellett néhány parányi mordvin agyag állat és egy Mexikóban élő magyar gyűjtőtől kapott ajándék baba, egy prágai mester pompás falovacskája és féltucatnyi Mongóliából származó, színesre festett csigacsont – ez utóbbi furcsa névneknincs köze semmiféle csigabigához, valójában a birka hátsó lábának ízüle tében lévő csontocska. Valaha sámánok jósoltak belőlük, kisgyerekek játszottak velük (ez az egyszerű tárgy egyebeken kívül kapócsontként, pittykőként, pegygyesként Magyarországon is ismeretes). A Szórakaténusz egyik legnagyobb büszkesége a másfél ezernél is több – nemcsak madár alakú, hanem négylábú állatokat is formázó – agyagsíp. Már honfoglaló eleink is fújták, és alig változott alakban napjaink népművészeti és „közönséges” vásáraiban is kaphatók.
Elgondolkodtató – napjaink méregdrága csodajátékait látva kiváltképpen az –, hogy a gyerekfantázia mi mindent belelát, és ha hagynánk, emberalakoktól lovas kocsiig mi mindent beleláthatna akár egy kukoricacsutkába vagy csuhéval maga összekombinálta fadarabba is.
És milyen remek technikai ötlet a felnőttmunkát dicsérő „háromlábú” lánybaba! Az alapja egy hármas elágazású, ennek köszönhetően szilárdan megálló ágdarab. Arra valamilyen maradék textildarabból testet göngyölnek, s azt a környék viseletébe öltöztetik. A szoknya eltakarja a három „lábat”, az illúzió teljes.
Nem hiányoznak a kiállításról a gyári termékek sem: kisvasút és papírszínház (a tárlóbeli példány Hófehérke és a hét törpe figuráival), százesztendős meséskönyv és gyertya- vagy mécsvilágítású laterna magica, a múzeum legrégibb darabjaként pedig egy két és fél évszázados, 350 darabos francia puzzle.
Az állandó kiállítást februárig európai körútját Kecskeméten kezdő észt vendégtárlat gazdagítja. A Tartui Játékmúzeumból való tárgyak alig különböznek a nálunk megszokottaktól. Egy hosszú nevű intézménynek – a Tartui Egyetem Viljandi Kulturális Akadémiája észt népi textil szakának – hallgatói azonban itthoni jelenünkben ritkaságszámba menő tervekkel hívják fel magukra a figyelmet: hagyományos észt motívumokból formáltak dominót, memóriakártyát, kesztyűsbábot, társasjátéktáblát. Némelyiket már gyártják Észtországban.
A kecskeméti múzeum még egy dologra példa. Ajándékozni nem csak plüsskutyát, matchboxot, számítógépes játékot lehet. Gyerekeinket, unokáinkat meglephetjük múzeumi kirándulással, ottani játékdélutánnal, délelőtti agyagozással is. Egyébiránt pedig: aki mindezeken kívül agyagsípra, társasjátékra, CD-mesére (is) vágyik, vásárolhat a Szórakaténusz boltjának a hely szelleméhez illő választékából.
Infó
A múzeum naponta 10–16 óráig, a kézművesműhely szombaton 10–12 óráig és 14.30-tól 16.30-ig, vasárnap 10–12 óráig tart nyitva.
A múzeumba felnőtteknek 450, diákoknak és nyugdíjasoknak 220 forint (vasárnap és hatévesnél fiatalabbaknak ingyenes a belépés); a kézművesműhelybe hároméves kortól 330 forint.
Múzeumi és műhelybérlet gyerekeknek egész évre 3500, fél évre 3000 forint, családoknak fél évre 3000 forint.
