Kártérítés légi utasoknak
Megkérdeztük Salamon András ügyvédet, aki kezdettől figyelemmel követi az unió egész területén az ilyen peres ügyeket, és aki megannyi perben képviselte sikerrel a kárt szenvedett utasokat, hogy mit tapasztal: milyen esetekben mentik fel a bíróságok a légitársaságokat a kártalanítás kötelezettsége alól?
Mint elmondta, nem jár az utasoknak kártalanítás akkor, ha a késést a járatnak nem megfelelő meteorológiai körülmények okozták. Tehát akkor mentheti fel a bíróság a légi fuvarozót, ha a meteorológiai helyzet nem kedvezett a járatnak, a hozzá tartozó repülőgép típusának. Tudniillik egy bizonyos erősségű viharban meglehet, egy Fokker–40-es nem szállhat fel, de egy hatalmas Boeing kockázat nélkül elindulhat. Ha viszont olyan óriási, 6-7 centis jégdarabok potyognának az égből, amilyenek a nyolcvanas évek elején a dél-afrikai Johannesburg repterét érték, és amelyek több gépet megrongálták, akkor kimondható, hogy a késést ésszerű intézkedésekkel sem lehetett volna elkerülni.
Kimentheti magát a bíróság előtt a légitársaság akkor is, ha bebizonyítja, hogy a járatot politikai bizonytalanság miatt volt kénytelen törölni. Ez a helyzet akkor állhat elő, ha az országban, ahova repülni készült, háború vagy forradalom tört ki. Erre az unió gyakorlatában szerencsére még nem volt példa, arra viszont már igen, hogy azért nem indult valamelyik járat, mert a gépet vagy a repülőteret terrorfenyegetés érte. Nem kötelezheti a bíróság kártalanításra a légitársaságot akkor sem, ha váratlan sztrájk akadályozta meg a repülést. Ilyen volt London repülőterén, amikor egy szakács elbocsátása miatt a jegykezelők, a csomagkezelők és mások hirtelen szolidaritási sztrájkot hirdettek.
Nem jár kártalanítás az utasoknak akkor sem, ha váratlanul fellépett repülésbiztonsági hiányosság okozza a késést vagy a járattörlést. Mint Salamon András elmondta, a peres esetek túlnyomó többségében erre, vagyis műszaki hibára hivatkoznak a légi fuvarozók. Csakhogy az Európai Bíróság kimondta, egyedül olyan műszaki hiba menti fel a kártalanítás alól a fuvarozót, amely nem a légitársaság rendes működési körében merült fel. Ilyen lehet például az, ha a repülőgép gyártója arról értesíti a légügyi hatóságot, hogy egy bizonyos típusú gép felszállását nem engedélyezi.