Utazzunk! Autóval Dél-Erdélybe
A román rendőrök rendre ellenőriznek radarral. Az esetleges apróbb kellemetlenségért azonban sokszorosan kárpótolja a látogatót Erdélynek a déli része. A Szászföld – s most elnézést a székelyföldiektől – alighanem egész Románia leglátványosabb vidéke történelmi városaival, váraival, erődtemplomaival, valamint hegyeivel, amelyek a téli időszakban síelési lehetőségeket is kínálnak. Az utazás egyben romantikus, hiszen visszatekintést kínál a történelmi Magyarországra.
A határtól az első nagyváros Arad, s minthogy ide sok magyar turista érkezik, csak röviden említjük a „kötelező” programot: felkeresni az 1849. október 6-án kivégzett 13 vértanú emlékhelyeit. Napjainkban is katonai létesítmény az eredetileg 1783-ban, Mária Terézia parancsára készült hat sarokbástyás aradi vár, ahol a kivégzések történtek, illetve ahol éveken át raboskodott a levert szabadságharc számos résztvevője.
Itt, a vár közelében, Váralja városrészben található az obeliszk 1881-ből, ahová helyezték el utóbb a vértanúk többségének hamvait. A vértanú tábornokoknak állított emléket Zala György szobra is, amelyet 1890-ben avattak fel az aradi Szabadság téren, ám ezt az első világháborút követően a románok lebontották. Politikai közbenjárásra a Szabadság-szobrot végül 2004-ben állították ki újra, a régi Tűzoltó téren, egy kompromisszummal: vele szemben egy diadalívet húztak fel az 1848-as román forradalom vezetőinek, így a Kossuth Lajossal egy szintre emelt Nicolae Balcescunak, s a tér a Megbékélés parkja nevet kapta.
Elmélkedni persze azon is lehet, hogy egy évszázada a város lakosságának még több mint 60 százaléka magyar volt, jelenleg viszont arányuk csak tíz százalék körüli.
A kitérő után vissza az utazáshoz, Aradról a történelem iránt érdeklődőknek érdemes a Maros mentén ellátogatni a 28 kilométerre fekvő Világosra, ahol Görgey Artúr a Bohus-kastélyban aláírta a fegyverletételt. Tovább kelet felé haladva az E68-ason keresztülmegyünk Glogovác falun, határában egymás mellett áll öt népvándorlás kori temetkezési domb, ezért is kapta egykor az Öthalom nevet.
A következő kínálkozó megálló Máriaradna búcsújáróhely: az impozáns, kéttornyú barokk templom a XVIII. század második felében épült. Máriaradnával szemben Lippa várának romjai, ahová a törökök Izabella királynőt hozták. Félúton Arad és Déva között, a Maros völgyében, a következő látványosság a soborsini (Sávársin), díszparkkal övezett, XVII. századi vadászkastély, amelyet Ceausescu is használt, aztán 2001-ben viszszakapta Mihály volt román király, megannyi más erdélyi ingatlannal együtt.
Álljunk meg Marosillye (Ilia) településnél, amelynek végén, az országút mentén betonkerítés mögötti fehérre festett kőépületben született 1580-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Innen már csak 24 kilométer Déváig, a történelmi Erdély első nagyvárosáig, amelynek fő nevezetessége a dombtetőn emelkedő vár, amelyet a Kőműves Kelemenről szóló népballada is megörökített. A szabadságharc idején egy lőporraktár véletlenül felrobbant, s az eredetileg 1275-től datált, Erdély egyik első királyi vára súlyosan megrongálódott. A látszat ellenére a domb nem olyan magas, fel lehet sétálni, ám felvonó is működik.
A következő napot célszerű Vajdahunyaddal, Erdély legszebb várával kezdeni. Déva után Szántóhalmánál fordulunk jobbra, s a 68B útra térünk rá, ahol hosszú kilométereken át szomorú élményt kínálnak az egykori ipari létesítmények „rommaradványai”. Feltűnik aztán Vajdahunyad gótikus vára, amely eredetileg a XIII. században épült, majd Hunyadi János bővítette héttornyúvá.
Infó
Nonstop autómentés Romániában - Román Autóklub: 0040-21-2222222 0040-745-382715 0040-722-382715
Az E68-as főúton benzinkutakban nincs hiány. Mol-kút található Aradon, Déván, Szászvárosban, Nagyszebenben, Gyulafehérváron, Brassóban is.
Szállás: Déván bőven van szálláshely, ám a különleges élményt keresőknek ajánlhatjuk a Conacul Archia lovas panziót.
A XIII. században épült Vajdahunyad várát Zsigmond király adományozta vajknak, Hunyadi János apjának. Utóbb Hunyadi, majd özvegye, Szilágyi Erzsébet, később Betlen Gábor fejedelem is bővítette, megerősítette. Állítólag lakott benne Mátyás király is, ezért nevezték el róla az egyik loggiát. a XIX. század második felében Steindl Imre és Schulek Frigyes tervei alapján restaurálták.
