Katarin A. Parizek, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója figyelt fel arra, hogy a Királyok Völgyében némely sziklába vájt sírkamra fölött a felszínen hasadékok futnak.

Ezek szélessége másfél és 12 méter között ingadozott, némelyik hossza pedig meghaladta az egy kilométert. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy a hasadékok miatt meggyengült sziklában könynyebb volt kialakítani a sírkamrákat. A feltételezés beigazolódni látszik: a térségben megvizsgált 63 temetkezés közül 30 a törésvonalak mentén fekszik. - Ám ha egy sírkamrát egy hasadék alatt alakítanak ki, a víz befolyhat és tönkreteheti a falfestményeket - magyarázta Parizek.

Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy ha a tudósok elvezetik a vizet az ismert síroktól, egy még fel nem fedezett temetkezést károsítanak meg. A kőzettani adatok, amelyeket összegyűjtöttek, mindazonáltal segítenek majd a régészeknek, hogy hatékonyabban védjék meg az áradásoktól az ismert és még fel nem fedezett temetkezéseket. (MTI)

Kapcsolódó cikkek: Jól cseng a 'magari' Egyiptomban | Kevesebben utaznak Egyiptomba a válság miatt | A Vörös-tenger Titanicjánál | Szfinxsmink | Betonpiramis?