A fényt ünneplik Mátészalkán

A helyiek négynapos szórakoztató rendezvénnyel emlékeznek arra, hogy a településen 1888-ban, Magyarországon elsőként gyulladt ki az utcákon az elektromos közvilágítás.

Az erdei vasutat ünneplik Gemencen

Nem csak utazhatnak a kirándulók a gemenci nosztalgia vonaton, vezethetik is a Rezét nevű gőzmozdonyt. A Gemenc Zrt. változatos programokkal ünnepli a több mint fél évszázados erdei vasút napját.

Sárvár: a természet adta kincsek városa

Jól dönt, aki kikapcsolódásra, pihenésre, gyógyfürdőzésre Sárvárt választja. A Nyugat-Dunántúl központjában, gyönyörű természeti környezetben, sokszínű, ezeréves múltú város fogadja a látogatót.

Királyréti családi nap

Hamarosan megszépülnek a kismarosi és kemencei kisvasutak - jövő hétvégén családi nappal várják a Börzsönybe a látogatókat.

Ismét töltik a kolbászt Békéscsabán

A csabai kolbász rajongói már most jegyezzék fel naptáraikba a jövő hét végét: október 22. és 25. között rendezik meg a híres fesztivált.

 

Csatka, a "cigány Mekka"

A Bakonyalján bújik meg az egyik legismertebb hazai katolikus búcsújáró hely, a csatkai Szentkút. A falu plébániatemplomától - amely maga is nevezetes műemlék, alapjait a XIV. század közepén rakták le - egyre keskenyedő út vezet a gyógyerejűnek tartott forráshoz, az ott 1862-ben létesített kápolnához. A völgyszurdokban, bükkerdő árnyékban meghúzódó kegyhelynek kétségkívül van némi misztikus kisugárzása, ráerősítve a helyi csodatételi legendákra.

A legismertebb a kápolna felszentelésének idejéből származik, a történet szerint két vak, miután a forrás vizével megmosdott, visszanyerte látását. Már korábbról is feljegyeztek hasonló csodás gyógyulásokat, a hívők szerint egyébiránt a "szent" víz lábfájásra, bénaságra különösen hatásos.

Csatkát legcélszerűbb gépkocsival megközelíteni, a közeli Ácsteszérről (Táncsics Mihály szülőfalujától) vezet ide út, s ha nincs búcsú, autóval akár a kápolna közvetlen szomszédságáig is fel lehet jutni. A kegyhely szombaton és vasárnap várja a látogatókat. Aki annak belsejét, az ott álló és díszes ruhadarabokkal hetente fel- illetve átöltözetett Mária-szobrot máskor szeretné látni, jól teszi, ha a gondnoki teendőkkel megbízott Takács Mihályné segítségét kéri (telefonja 06 20 542-8215). Búcsút egyébként pünkösdtől késő őszig viszonylagos gyakorisággal tartanak, ezek közül látogatottságában kiemelkedik a kisasszony-napi "főbúcsú", ami az idén szeptember 5-6-ra esik. Nos, ilyenkor nemhogy a kegyhelyhez nem lehet felhajtani, de "lenn" a faluban sem igen marad hely a parkolni vágyóknak.

A csatkai búcsújáró hely ugyanis hosszú évtizedek óta, talán évszázada is, de napjainkban különösképpen a magyarországi cigányság legkedveltebb zarándokhelye, ahol az ő nyelvükön is prédikálnak. A régi kápolna mellett a közelmúltban egy újat is építettek, ebben felállították azt a fakeresztet, amelyet - az Országos Cigány Önkormányzat által szervezett 2003-as vatikáni látogatásuk során - II. János Pál megáldott. A szeptemberi Mária-napi búcsúkra a határokon túlról is tömegesen érkeznek roma zarándokok, sokan a vallásgyakorlás mellett azért, hogy régi ismerősökkel, rokonokkal találkozzanak, a fiatalok párt találjanak, s hogy vegyenek és vigyenek a forrás vizéből az otthon maradottaknak is. Néhány éve az akkori fővajda a misén elmondott beszédében így fogalmazott: "Nekünk, cigányoknak, olyan ez a hely, mint az iszlámoknak Mekka". Hozzátette, hogy a Csatkán összegyűlők ősei Indiából elindulva, hétszáz éves vándorlás után Magyarországot választották hazájuknak, ahol szeretettel és barátsággal fogadták őket. "Itt álmodtuk meg jövőnket, itt neveljük fel gyermekeinket, itt szeretnénk boldogulni és érvényesülni."

Ritka pillanat - épp senki nincs a búcsújáró helyen
Top cikkek