Az egykori Halikarnasszosz Törökország alighanem legismertebb és legrégebbi nyaralóhelye. Amikor még tervek szintjén sem léteztek az Antalya környéki tematikus szállodák, itt már akkor is tombolt az élet.

A jachtkikötő, a csinos üzletek és az éjszakai élet miatt sokan kis Saint-Tropez-nak is nevezik a helyet. Az apró különbség annyi, hogy itt nem kell osztani és szorozni, mielőtt belépünk egy diszkóba, mert biztos, hogy ki tudjuk majd fizetni a koktélunkat. Bár az is igaz, hogy itt nem láttam olyan magánhajót, aminek a fedélzetén helikopter díszeleg. De nem is hiányzott. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk, a hangulat re-mek. Bodrumban az a jó szerintem, hogy láthatunk kis halászbárkákat és hatalmas jachtokat, van modern diszkó és török taverna, impozáns villa és helyi bazár. Pihenhetünk egész nap, de ha már unjuk a henyélést, megnézhetjük az impozáns lovagvárat vagy az archeológiai múzeumot. Bodrum annyiban is hasonlít Saint-Tropez-hoz, hogy itt is sok sztár fordul meg. Jean Reno, az ománi szultán, Michael Schumacher...

A Nemzeti Múzeum szkíta kiállításáról is Bodrum jutott az eszembe, mert Hérodotosz, aki sokat írt a lovas nomádokról, itt született. Bodrum ókori neve Halikarnasszosz volt, és dór telepesek alapították. A környék ura, Mauszolosz király még Karia fővárosává is megtette. Az uralkodó halála után hűséges felesége oly hatalmas síremléket állíttatott férjének, hogy azt az ókori világ egyik csodájának tartották. A síremlék nem lett a Tadzs Mahalhoz hasonló legendás szerelmi mementó, mert a helyi erőd építésekor a köveit elhordták. Már a rómaiak is elkezdték rombolni, de akkor semmisült meg csaknem teljesen, amikor a 15. század elején a Máltai Lovagrend meghódította a vidéket, és a Mauzóleum maradványaiból emelte a Petronium-erődöt. 1532-ben aztán

I. Szulejmán szultán elfoglalta a várost.

A vár öt tornyát és a gótikus kápolnát gondosan restaurálták. Az Angol-torony belsejét az eredeti falikárpit utánzatával borították, a régi bútorok és fegyverzet rekonstruált példányaival rendezték be, ideális képet adva a kor életéről. Az archeológiai múzeumban a tengerben talált kincseket láthatjuk, a bizánci teherhajó árujától kezdve a török naszád aranyáig.

A közeli Epheszoszban még láthatjuk az ókori világ másik csodájának a maradványait. Az Artemisz-szentély már csak romokban áll. Izgalmasabb látvány a városháza, a Hadrianus-templom, a lenyűgöző Celsius Könyvtár és Kis-Ázsia legnagyobb színháza, amely 25 ezer ember befogadására alkalmas. Az utazási irodák komoly anatóliai túrákat is kínálnak, és az ilyen körutazás ideális lehetőséget nyújt a helyi lakosok hétköznapjainak megismerésére. Az út a félsziget zöldellő részén vezet át, ahol a türkizkék tenger a smaragdzöld erdőkkel találkozik. A falvakban teaszüneteket tartanak, valamint ellátogatnak az egyik falu mecsetjébe, iskolájába és benéznek a turisták egy falusi házba is.

A kulturális és történelmi izgalmak után az éjszaka a felhőtlen tombolásé. Egymást érik a bárok, a szórakozóhelyek Bodrumban, külön említésre méltó a Halikarnas diszkó lenyűgöző építészeti megoldása. Egy amfiteátrumból felejthetetlen kilátás nyílik a szemben lévő lovagvárra. Ha pedig másnap van erőnk felkelni, elindulhatunk egy pazar öbölfelfedező hajótúrára.

Szépen, lassan araszolt a kikötő felé a német nyugdíjas házaspár jachtja. A férfi naptól cserzett arcát nézve az jutott eszembe, így képzeli el az ember az öregkorát.

Kapcsolódó cikkek: Európa ifjú országa | Portótól Lisszabonig | Hamburg a víz felől | Ahol Homérosz az Odüsszeiát írta | Egy hajóban a Szajnán