A csónakos fejfák titka

Szatmárcseke mintegy másfél hektáros, több mint kétszáz évesre becsült temetőjében különösen megformált, ősi tönkből faragott fejfák találhatók, amelyek csónak alakúak, de ha alaposabban szemügyre vesszük mintázatukat, akkor emberarcokat is fölfedezhetünk bennük. Már látjuk is magunk előtt az uráli sztyeppéken élő eleinket, amint halottaikat arccal fölfelé csónakba teszik, s útnak indítják őket valamelyik nagy folyón a túlvilág felé...

Szatmárcseke kulturális örökségéről Kőszegi László állított össze egy könyvecskét, amely szerint vannak olyan kutatók, akik azt állítják: az ősinek tűnő fejfák tiszántúli divatja százévesnél aligha lehet idősebb. Sőt olyan tudósok is vannak, akik az ősi motívumrendszereket sutba vágva kizárólag racionális alapon közelítenek a csónakos fejfák titkához: a csúcsos végről könnyebben lefolyik az eső.

De talán mindegy is, hogy mit mond nekünk a tudomány. Az a fontos, hogy ha időnk engedi, látogassunk el a szatmárcsekei csónakos fejfás temetőbe, barangoljunk a különös faragványok között, s ne felejtsünk el virágot vinni a Himnusz költőjének sírjára. Igaz, az ő testét nem csónakos fejfa, hanem klasszicista kő síremlék fedi.

Szatmárcsekét, ezt az alig ezerhatszáz lelkes kis falut, ahol a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc nyugszik, nemcsak a költő által is megénekelt természeti szépségek, hanem egyedülálló, úgynevezett csónakos fejfás temetője miatt is érdemes fölkeresni.

Top cikkek