A javasolt erőmű az USA folyói között a tizenötödik leghosszabbnak számító, 504 kilométer hosszú Susitna felső szakaszán helyezkedik majd el. Maga az elgondolás, hogy a folyóra vízerőművet telepítsenek, már az ötvenes években felvetődött, de komolyan a hetvenes évek vége felé jelent meg, amikor a hadsereg mérnökei ki is dolgozták a terveket. Ám a munkát 1986-ban gazdasági okokból leállították.

Azóta azonban nagyot változott a világ. A 25 évvel ezelőttihez képest a földgázárak több mint nyolcszorosára nőttek. Az égbe szökő gázárak azonban csak az érem egyik oldalát jelentik. A másik a fenyegető energiahiány, különösen az alaszkai zord téli hónapokban. Nem meglepő tehát, hogy a térség republikánus és demokrata politikusai egyaránt támogatják a tervet.

Tagadhatatlan, hogy bármilyen ember által alkotott és használt létesítmény kihat a természetre. A természetvédők máris ellenérveket sorakoztatnak föl. Kimutatják, hogy ez a vízerőmű károsan hathat az ottani karibukra (rénszarvasokra), a lazacokra, a grizzly medvékre. A 62 kilométer hosszú tározó akadályt jelenthet a grizzlyk meg a vemhes karibuk vándorlási útvonalában.

De a vízben is lehetnek bajok, mert a megváltozó áramlási viszonyok gátolják a lazacok vándorlását is. Ám a legnagyobb gondnak egy cickányfaj számít. A Sorex yukonicust 1982-ben fedezték föl. A meglehetős ritkaságnak számító, mindössze hét centiméter hosszú víziemlősök életét a vízszint változása és a turbinák mozgása veszélyeztetheti.

Valóban figyelembe kell venni ezeket a problémákat is, és időben gondoskodni kell a flóra és a fauna védelméről. Ám a természetnek része az ember is, aki itt van, és nemcsak élni akar, hanem élvezni is a civilizáció előnyeit. Amihez egyebek között villamos energiára is szüksége van.

Kapcsolódó cikkek: Forradalom küszöbén: őssejtekkel megstoppolt rekeszizom | A tudat jelei EEG-vel is foghatók | Készül az űrhajót felbocsátó gigarepülőgép | „Isteni részecske”– szűkülő körben | Csak azért is a Déli-sarkra