Az elmúlt években többször is előfordult, hogy az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett tudósok munkásságát a hétköznapi ember számára szinte érthetetlen specializálódás miatt nehéz volt bemutatni. Most erről nincs szó, hiszen a HIV-vírus és a HPV egyaránt rettegett kórokozója korunknak.

Az idén 72 éves német Harald zur Hausen vetette fel először a humánpapillóma vírus (hpv) fertőzés és a méhnyakrák közötti összefüggést. 1983ban zur Hausen megállapította, hogy a betegek körében a HPV egyik típusa a leggyakrabban kimutatható kórokozó. A HPV rákkeltő szerepét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1995ben hivatalosan elismerte. A világon az összes emberi daganat 6,1 százaléka HPV eredetű, a HPV a ma ismert leggyakoribb szexuális úton terjedő vírusos fertőzés. A vírusnak 100 típusa ismert.

Sobel Gábor, a SOTE II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán működő HPV-centrum vezetője szerint a nők körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés 99,7 százalékban a HPV-vírusra vezethető vissza. Hazánkban évente 5600 nő hal meg méhnyakrákban, illetve évente 1500 új esetet fedeznek fel. Hausen munkásságának köszönhető, hogy ma már hatásos oltóanyag védi a nőket. Hausen a díjjal ötmillió svéd koronát kap.

Ugyancsak ötmillió koronát kap, de nem fejenként, hanem összesen a HIV-vírust felfedező két francia, Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier. A HIV által okozott AIDS ma a második legtöbb halálos áldozatot követelő fertőző megbetegedés – az első a fertőző májgyulladás –, illetve az ötödik leggyakoribb halálok. Eddig 25 millió ember halálát okozta a kór. (Magyarországon 2007 végéig 1123 férfi, 200 nő és 162 anonim beteg esetében mutatták ki a HIV-fertőzést.) Így érthető, hogy mi a jelentősége a két kutató felfedezésének.
A díjazottak az AIDS-betegséget előidéző kórokozót a betegek nyirokcsomóiból, illetve véréből is kimutatták. Az örökítőanyagként nem DNS-t, hanem RNSt használó úgynevezett retrovírus felfedezése után kezdődhetett meg az ellene folytatott küzdelem, amely azonban csak részsikereket hozott, de valódi megoldást nem. Az idén 61 éves. Kevéssé ismert Francoise Barré-Sinoussi a világhírű Pasteur Intézet víruskutató részlegét vezeti. A 76 éves Luc Montagnier jelenleg a párizsi AIDSkutató alapítvány igazgatója. A sajátos, kellemetlen modorú Montagnier többször is járt hazánkban, lapunknak legutóbb 2001-ben nyilatkozott. Barré-Sinoussi kifejezetten kellemes modorú kutató, akinek virológusként kiemelkedő szerepe volt a vírus azonosításában.

A HIV-vírus felfedezése az utóbbi évtizedek legrondább, személyeskedéssel zajló tudományos vitáját is elhozta. Montagnier-rel szinte egy időben mutatta ki ugyanis a vírust az amerikai Robert Gallo. (1986-ban együtt kapták meg a Nobel-díj előszobájaként emlegetett Lasker-díjat.) Újhelyi Esztertől, a fővárosi László Kórház HIV-AIDS Laboratóriumának vezetőjétől tudjuk, hogy a két kutató vitájából utóbb Montagnier került ki győztesen. A nemzetközi sajtó zöme szerint a Nobel-díjat Gallo-nak is meg kell volna kapnia. Maga Gallo is hasonló értelemben nyilatkozott.

A magyar szakember szerint a HIV-vírus felfedezése olyan tudományos eredmény, amelyért már évekkel korábban Nobel-díjat kellett volna adni.