– Elsőként egy animációt néztek meg a gyerekek, akik számára igazi meglepetést jelentett a virtuális térélmény – magyarázza a tanárnő. Később a sisak segítségével egy olyan internetes tartalmat néztek meg, amellyel a tenger mélyére „merültek", „búvárként" figyelték meg a víz alatti világot, az ott élő állatok viselkedését.
Egyelőre ugyan kevés az oktatásban használható internetes VR-tartalom, a tanárnő ennek ellenére talált néhány olyat, amelyik illeszkedik a művészettörténet-tananyaghoz. Az egyik osztályban, ahol épp az ókori Róma művészetével foglalkoztak, olyan animációs anyagot elemeztek, amelyik a városban zajló életet mutatta meg egykor és most. Egy másikban, ahol a posztimpresszionizmus volt a téma, Vincent van Gogh 360 fokos animációban életre keltett festményében „sétálgattak" a szemüveg vezérlőgombjai segítségével.
Az új technológia fogadtatásáról háromszáz diák megkérdezésével a tanárnő felmérést is készített. Közel 60 százalékuk felső tagozatos volt, a többiek a középiskola valamelyik osztályába jártak.
Mint kiderült, a törökbálinti diákok 71,3%-a az iskolában találkozott először virtuális valóságot használó eszközzel. A többiek üzletben vagy áruházban már kipróbáltak hasonló eszközt, sőt tíz gyereknek otthon van is virtuális sisakja.
Majdnem egyöntetűen (97,5%) úgy nyilatkoztak, hogy szívesen használnák a virtuális valóságot a kísérleti tanórákon kívül is. A legtöbben a történelem tanulása során vennék hasznát a technológiának, hogy valósághű módon láthassák például a régi városokat vagy a csaták helyszínét. Sokan földrajz- és biológiaórán használnák szívesen a VR-sisakot, hogy természeti csodákat lássanak, különleges, távoli helyszínekre „jussanak el". Ez sok esetben megoldható, a Google Street View felületen nemzeti parkokról, természetvédelmi területekről készült panorámák is elérhetők VR-nézetben.
|
Jól vizsgáztak a sisakok
Helloworld |
A diákok mintegy fele (48,7%) teljesen bele tudta élni magát a látott eseményekbe, és végig tudatában volt annak, hogy egy osztályteremben ül. Majdnem ugyanennyien (46,3%) hasonlóképpen nyilatkoztak, de úgy érezték, hogy sisakkal a fejükön elvesztették a kapcsolatot a külvilággal. Csupán a diákok 2,5%-a nem tudta élvezni a virtuális valóságot.
A gyerekek 70%-a olyan élethűnek találta a virtuális eseményeket, hogy meg akarta érinteni az elé került tárgyakat, nem kevesen azonban (39%) megijedtek vagy hátrahőköltek (30%) a virtuális anyag láttán. Olyanok is voltak, akik féltek (17,5%) vagy szédültek (10%) a VR-sisak használata közben. A visszajelzések nagyon fontosak, jelentős segítséget nyújthatnak a 360 fokos megjelenítést használó oktatószoftverek kidolgozásában.
A törökbálinti hipersulis diákok többsége (61,3%) szerint a virtuális valóság lehetőséget nyújt új dolgok megismerésére, minden negyedik (26,3%) szerint a szórakozás és a játék egy új formája ez, veszélyesnek, addiktív hatásúnak másfél tucat gyerek (6,3%) tartja.
A Telenor Hipersuli VR-sisakjai a nyári szünet ideje alatt sem pihentek. Aktív kikapcsolódást, informatika- és robotprogramozást népszerűsítő gyerektáborokban kaptak kiemelt szerepet.
A cikk a Népszabadság Jótett-oldalán jelent meg. Az oldal támogatója a Telenor.
