galéria megtekintése

Vígan gyilkolásszák a bálnákat a világ legtudatosabb országában

4 komment


Fenes Gábriel

Zöldprojektekkel válna klímasemlegessé Norvégia, ahol a világon elsőként tiltották be az erdőirtást, és üzentek hadat a belső égésű motoroknak.

Norvégia azt tervezi, 2025-től megtiltja a benzin- és dízelmotoros autók forgalomba helyezését – szaladt körbe a világon a hír. Az érdeklődést nem csak az uborkaszezon diktálta. Egy új oslói kormánytervezet szerint az ország közlekedését környezettudatos pályára állítják: 2030-tól minden hajónak és kompnak üvegházhatású gáz kibocsátása nélkül kell közlekednie. Az utcai teherszállításban és a légi közlekedésben pedig a bioüzemanyagoknak szánnak elsődleges szerepet.

A tervek nagyvonalúak, a határidő viszont igen szűkös. Mire hát a sietség? Norvégia az eredeti célok szerint csak 2050-re vált volna klímasemlegessé. A skandináv ország politikusai azonban úgy döntöttek, hogy a dátumot előre hozzák, s olyan környezetvédelmi stratégiát dolgoznak ki, amely már 2030-ra lehetővé tenné a 2015. december 12-én elfogadott párizsi klímamegállapodásban foglaltak teljesítését. A dokumentum a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a globális felmelegedés 1,5 fok alatt tartását és az energiatakarékosságot várja a világ 195 országától, ugyanakkor nem ad semmilyen iránymutatást ezek elérésére. Norvégiában az Erna Solberg vezette jobboldali konzervatív kormány az ellenzékkel karöltve mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesítse a párizsi egyezményben foglaltakat.

Úgy is mondhatnánk, hogy nemzeti ügyük lett a környezetvédelem. - Norvégia környezetvédelmi törekvései tekintélyes múltra tekintenek vissza – mondta lapunknak Erlend Hermansen, a Cicero klímakutató központ munkatársa. A norvég kutató emlékeztetett, hogy a több mint ötmillió lakosú skandináv országban a világon elsőként hozták létre 1972-ben a környezetvédelmi minisztériumot, az első tárcavezető egy botanikus, a munkáspárti Olav Gjaerevoll volt. Hermansen szerint egyáltalán nem biztos, hogy Norvégiának sikerül klímasemlegessé válnia, de mindenesetre „lefektetik azokat a folyamatokat", amelyek ehhez szükségesek.

 

Európa rekorderei

- A norvég villamosenergia-ágazat 95 százalékban megújuló erőforrásokból dolgozik, mivel rengeteg szél- és vízerőmű működik az országban – magyarázta a klímakutató, aki hozzátette, amellett, hogy megtermelik maguknak az áramot, a szomszédos országokkal is megosztják az erőforrásokat. Nemrégiben a Google is beszállt az áramüzletbe. A techcég 12 évre előre megvásárolta az áramellátását a dél-norvégiai Tellenes parktól, amelyet 2017-ben adnak át, és az ország legnagyobb szélerőmű létesítménye lehet – írta a Reuters.

Norvégia saját energiaszükségletét lassan teljes egészében megújuló forrásból fedezi – és közben fosszilis energiahordozót exportál a világ számos pontjára
Norvégia saját energiaszükségletét lassan teljes egészében megújuló forrásból fedezi – és közben fosszilis energiahordozót exportál a világ számos pontjára
Thinkstock

Nem sokáig tarthatja meg azonban ezt a címet, mivel a skandináv ország középső részén fekvő Trondheim városában tavasszal elkezdtek építeni egy hat szélerőműparkból álló, ezer megawatt teljesítményű erőművet. Ezzel a mennyiséggel körülbelül 170 ezer háztartást lehet ellátni. Az üzembe helyezést 2020-ra tervezik. A Trondheimben épülő parkban 78 turbina termelheti az áramot, amivel a létesítmény Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművévé válik.

Zéró erdőirtás

- Az ország legfontosabb célkitűzése, hogy a világ vezető állama legyen az esőerdők védelmezésében – mondta Hermansen. De nem csak távolra néznek, a feladatot otthon is elvégzik. Norvégia lett az első ország a világon, ahol betiltották az erdőirtást. A kormány a törvény erejével szabott gátat minden olyan termék gyártásának és behozatalának, amelyhez trópusi fákat kell kivágni. Ilyen termék például a pálmaolaj, amely kozmetikumok alapanyagaként is szolgál. Az EcoWatch beszámolója szerint tiltás része a norvég parlament energiaügyi és környezetvédelmi bizottsága által kidolgozott „Natural Diversity" akciótervnek, amelyet a Norvég Esőerdő Alapítvány is támogat. – Az akciótervvel megspórolt pénzt egy nyugdíjalapba helyeznék – magyarázta Hermansen, aki hozzátette, hogy a környezetvédelem gazdaságilag is nagyon fontos ágazat az országnak.

Viszlát, otto-motor!

Norvégia jelenleg a világ egyik legnagyobb olajexportőre. Ezért is meglepő, hogy a kormány néhány hónapja elfogadott új közlekedési stratégiája értelmében 2025 után száműznék az utakról a benzin- és dízelmeghajtású autókat.

- Már most is rengeteg elektromos és hidrogénmeghajtású autó van a norvég utakon. Fontos viszont megjegyezni, hogy egyelőre nincs olyan jogszabály érvényben, amely előírja a benzines és dízel gépjárművek betiltását – hangsúlyozza Hermansen. A stratégia célja, hogy csökkentse a károsanyag-kibocsátást az autógyártásban és a norvég utakon.

A norvég autók 15 százalékát már most konnektorról kell tölteni
A norvég autók 15 százalékát már most konnektorról kell tölteni
Alister Doyle / Reuters

A kormány különböző adókedvezményekkel ösztönzi a lakosságot az elektromos autók vásárlására, amivel aztán használhatják a buszsávot, és ingyen is parkolhatnak. A probléma viszont az, hogy időközben annyian állnak át emiatt elektromos motorral hajtott autókra, hogy az már a költségvetésben is érződik. Ezért gondolkodhat azon a kormány, hogy az átállás pénzügyi ösztönzése után nem lenne-e megfizetődőbb tiltással gyorsítani a folyamaton.

A bálnák ettől még nem lesznek biztonságban
Hagyományőrzés norvég módra
Hagyományőrzés norvég módra
Reuters

Miközben Norvégia mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse az ökológiai lábnyomát a földön, egy dologból még a nemzetközi nyomás hatására sem enged: a bálnavadászatból. A norvégok megszegik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) moratóriumát, és támogatják a cethús exportját. Az állatvédő szervezetek által végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy 2014-ben és 2015-ben 1396 csukabálnát halásztak ki a norvég vizekből, amivel a skandináv ország Izlandot és Japánt együttvéve is megelőzi.

- A bálnavadászat az egyik alapja a gazdaságnak, és nagyon régi hagyományokra tekint vissza az Északi-tengeren – magyarázta Erlend Hermansen, aki szerint a norvégok a kereskedelemben alapvetően két dologra tudnak támaszkodni: az olajkitermelésre és a bálnavadászatra. A cetek általában kozmetikai és gyógyászati termékek nyersanyagai. A helyi tudósok azt hangoztatják, hogy elég bálna van a tengerben, nemzetközi biológusok szerint viszont egy olyan modern országban, mint Norvégia, megengedhetetlen, hogy sorra gyilkolják az állatokat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.