A tudósok kiszámolták, hogy a hatalmas mennyiségű hordalékból évente 1533 tonna ömlik a Fekete-tengerbe. A kutatás eredetileg a halivadékok vizsgálatára összpontosult, a téma bővítésére a műanyaghulladék tömegére vonatkozó váratlan felfedezés késztette az egyetemi csapatot.
|
Szemét a Duna bécsi szakaszán
Lisi Niesner / Reuters |
A Die Presse című bécsi napilap kiderítette, hogy az egyik ludas a víz szennyezésében a schwechati telephelyű Borealis nevű vegyipari multinacionális óriás, amely évente 7,5 milliárd euró forgalmat csinál, s a világ hetedik legnagyobb polietilén és polipropilén gyártója.
A lap azt is megtudta, hogy amikor a vizsgálatot 2010-ben a műanyagszennyezésre is kiterjesztették, akkor a Borealis – 36 százalékban az osztrák olajipari vállalat, az OMV, 64 százalékig pedig az Abu-Dzabi állami alap tulajdona – exkluzív megrendelést adott az egyetemi kutatóknak az általa kibocsátott szennyvíz vizsgálatára.
A szakemberek a beépített kamerák segítségével számos hibát tártak fel a közvetlenül a schwechati olajfinomítóhoz kapcsolt Borealis két kilométeres csatornarendszerében, rossz konstrukciót, szennyvíztúlfolyást. A cég nem hozta nyilvánosságra az elemzést, a környezetvédelmi miniszternek viszont jelentette, hogy négymillió eurót fordított a javításokra.
|
A Borealis vegyipari óriás Schwechatnál a Budapestről Bécsbe vezető autópálya mellett
Heinz-Peter Bader / Reuters |
Két év múlva, 2012-ben ismét méréseket végeztek, a műanyag-szennyeződés nem szűnt ugyan meg, de mérséklődött. Kiderült, hogy a plasztikdarabkák egy része már a Borealis üzem fölött bekerül a Dunába, tehát a vegyipari cég nem egyedül felelős a Duna bepiszkításáért.
A Borealis a közvélemény felháborodása nyomán közleményt adott ki, amely szerint a dunai szennyeződés 2010. július 6-án történt, amikor is egy roppant erős esőzés elöntötte a szűrőrendszert Schwechatnál, s így műanyag granulátum került a vízbe nagyobb mennyiségben.
Hogy mekkora ez a mennyiség, azt a cég kezdetben meghatározhatatlannak nevezte, de hétfőn már azt állította, hogy mind össze 50-200 kilogramm közötti tömegről volt szó. Azaz olyan csekély mennyiség, amiről az előírások szerint nem is kell a hatóságokat értesíteni.
A Borealis azonban állítja, ő mégis tájékoztatta a Bécs környéki hatóságot, igaz, csak négy hónappal a történtek után. Idővel kiderült, az információ nem is a vegyipari cégtől származott , hanem a Duna környéki nemzeti park munkatársától.
Az ellentmondások miatt a környezetvédelmi minisztérium vizsgálatot indít.
Köztudott, hogy a műanyag az emberre és a halakra is veszélyes lehet, a halivadékok belét sérthetik a rovarok lárvája helyett bekapott forgácsdarabok, akár pusztulásukat is okozhatják. A halakba került plasztik az emberi szervezetbe is bekerülhet.
