galéria megtekintése

Űrkerítéssel védené ki a kínai és orosz támadásokat a Pentagon

7 komment


Nyusztay Máté

Durvul az űrfegyverkezési verseny, az amerikai védelmi minisztérium egyre aggasztóbbnak tartja a kínai és orosz fenyegetést. Persze azért az USA-t sem kell félteni, ha erődemonstrációról van szó.

Csillagászati összegeket költene űreszközei megvédésére a Pentagon. Az amerikai védelmi minisztérium tavaly 5,5 milliárd dollárt különített el - öt évre - felderítésre és a katonai műholdak védelmére, "a potenciális orosz vagy kínai támadások kivédésére".

Ash Carter szerint a veszély odafönt van
Ash Carter szerint a veszély odafönt van
Gary Cameron / Reuters

Ashton Carter védelmi miniszter Washingtonban azt nyilatkozta, hogy a tárca 2017-re vonatkozó, 582 milliárd dolláros költségvetési tervében kiemelten kezelik az űreszközök védelmét.  "Az eddigieknél is több erőfeszítést teszünk, hogy azonosítsunk és semlegesítsünk mindenféle űrbeli fenyegetést" - idézte a minisztert a Space.com.

 

"A világon egyesek meg akarják törni Amerika űrbéli dominanciáját, ezért nem várhatunk, amíg a fenyegetéseiket beváltják" - mondta Carter egy washingtoni üzleti vacsorán.

Az USA már nano-műholdakkal kísérletezik
Az USA már nano-műholdakkal kísérletezik
Beck Diefenbach / Reuters

Az USA aggodalmai valószínűleg nem teljesen alaptalanok, hiszen mind Kína, mind Oroszország évek óta hajt végre űrfegyver-kísérleteket, melyek - a Pentagon félelmei szerint - az amerikai katonai műholdakat és GPS-műholdakat fenyegetik.  Kína például már 2007 óta folytatja a szatellitek megbénítására, illetve megsemmisítésére irányuló kísérleteit, amik már olyan fázisba jutottak, hogy már az amerikai hírszerzés is megkongatta a vészharangot a kongresszusban.

A Pentagonnak nem csak amiatt kell aggódnia, hogy rakétával leszedik a műholdjaikat: lézerrel, vagy a rendszer meghackelésével is meg lehet bénítani az űreszközök működését, ráadásul Kína mindhárom megoldáson aktívan dolgozik: még 2007-ben rekétával lőtték ki egyik saját időjárási műholdjukat (amire válaszul az USA is kilőtte egyik saját, meghibásodott szatellitjét), majd pár éve átvették egy amerikai műhold irányítását (szerencsére nem adtak neki új parancsot), és az űrlézeren is serényen munkálkodnak. A kínai űrhivatal emellett kinetikus (elektromágneses) fegyvert is fejleszt, amivel szintén műholdakat semmisíthet meg. 2014 nyarán pedig 30 ezer kilométerre lőttek ki egy rakétát, amivel már-már elérték a stratégiai geoszinkron műholdak pályáját.

Az amerikai fél ekkor sem késlekedett a válasszal: a kínai rakétakísérlet után nem sokkal - mintegy figyelmeztetésként - nyilvánosságra hozták az addig szupertitkos programjukat, aminek részeként négy olyan műholdat állítanak geoszinkron pályára, amelyek nemcsak figyelni tudják a magasabb Föld-körüli pályákon zajló eseményeket, de össze is tudnak kapcsolódni más műholdakkal és közelről megvizsgálni azokat. Az első két GSSAP műholdat 2014-ben lőtték fel. (A program alighanem összefügg az amerikai X-37B robotűrhajó küldetésével, de erről - szintén titkos programról lévén szó - kevés megbízható információ áll rendelkezésre).

Kína egyszerre 20 mikroszatellitet képes pályára állítani az egyik legújabb, Hosszú Menetelés 6 nevű rakétájával
Kína egyszerre 20 mikroszatellitet képes pályára állítani az egyik legújabb, Hosszú Menetelés 6 nevű rakétájával
Reuters/China Daily

Tavaly novemberben történt a legutóbbi komoly incidens, amikor Kína sorban a hatodik alkalommal tesztelte hiperszónikus támadó űrfegyverét egy műhold ellen.

Közben az oroszok nem malmoztak, és Kínánál ugyan kisebb fenyegetést jelentenek, de a jelek szerint nem csak nosztalgiából folytatják az űrfegyverkezést. Az elmúlt pár évben például három titokzatos rakományt lőttek fel az amúgy rutinnak számító kereskedelmi műhold-felbocsátások során. Az amerikai légierő szerint mindhárom esetben a mesterséges szatelliteken kívül egy-egy kisebb eszközt is kibocsátott a hordozórakéta, melyek később megfordultak és visszarepültek. Jobb esetben az oroszok csak a régi műholdak szervizelésének és újratankolásának technológiáját tesztelik, rosszabb esetben ők is a műholdak megbénításán dolgoznak. Ami nem volna meglepő azok után, hogy Putyinék katonai doktrinája már 2010-ben is nagy hangsúlyt fektetett az űrbeli "védekezésre".

Árgus szemekkel figyelik a rakéták startját Bajkonurban
Árgus szemekkel figyelik a rakéták startját Bajkonurban
Shamil Zhumatov / Reuters

Ennek jegyében ők is műholdak semlegesítésére és zavarására alkalmas eszközöket, fegyvereket fejlesztenek. Tavaly Vlagyimir Putyin államfő már arról beszélt, hogy a kínai hadsereghez hasonlóan, ők is csúcstechnológiájú fegyvereket tesztelnek, hogy "2020-ig garantálják Oroszország védelmi műveleteinek végrehajtását az űrben".

A kínai és orosz fenyegetés miatt a Pentagon több területen tervez fejlesztéseket. A tavalyi űrköltségvetésüket javarészt titkos programokra költötték, de a légierő tisztviselői szerint a keret egy részét az "Űrkerítés" névre keresztelt radarrendszerre költhetik, valamint az űr "közlekedési rendőrségeként" tevékenykedő Joint Space Operations Center működésére, ami az ismert űreszközök, objektumok katalogizálásával foglalkozik.

 

Az Űrkerítés egy másfél milliárd dollár költségvetésű program, ez lesz az amerikai légierő második generációs felderítő rendszere, amit a Föld körül keringő műholdak és űrszemét követésére szánnak. A fejlesztések 2014-ben kezdődtek, a rendszert 2019-ben élesíthetik. A Lockheed Martin földre telepített radarrendszert épít a légierőnek, aminek segítségével a korábbiaknál sokkal precízebben, non-stop követhetik az elsősorban alacsony Föld körüli pályán keringő objektumokat. A több mint 400 radarból álló hálózat egyik előnye, hogy képes lesz mikroműholdak és apróbb űrszemetek azonosítására és követésére is. 

Mindent látna a tervezett Űrkerítés
Mindent látna a tervezett Űrkerítés

Az Űrkerítés a jelenlegi VHF Kerítés elnevezésű felderítő rendszert váltja ki, ami a hatvanas évek óta használ a légierő.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető