Egy komplett szervet, egy csecsemőmirigyet növesztett sejtekből egy nemzetközi kutatócsoport. A világelső kutatási eredmény termékét egy egérbe ültették be. Ha a megoldás emberek esetében is működik, a mesterséges szerv olyan betegeken segíthet, akiknek például HIV-fertőzés, transzplantáció vagy kemoterápia miatt meggyengült az immunrendszere.

A csecsemőmirigy, más néven timusz egy nyirokszerv, a mellkasban helyezkedik el, közvetlenül a szegycsont mögött. Emberben a pubertáskorra éri el legnagyobb fejlettségét, majd állománya folyamatosan elzsírosodik, később kötőszövetté alakul, bár működése nem áll le teljesen. A timusz olyan sejteket termel, amelyek felismerik az idegen anyagot és a rákos sejteket.

Ilyen csecsemőmirigyet hoztak létre őssejtekből amerikai, skót, spanyol, ukrán és török immunológusok. (A cseh tudósok feladata például az volt, hogy nanoszálakból olyan csecsemőmirigy-szerkezetet hozzanak létre, melyen az őssejtek jól megtapadhatnak.) Az eredmény a Nature Cell Biology szaklapban jelent meg – a bejelentés azért fontos, mert új utakat nyithat a szervátültetés terén.

A kutatók egér embriókból származó sejteket programoztak át úgy, hogy azokból a csecsemőmirigyet felépítő sejtek fejlődjenek ki, majd ezeket a sejteket más sejtekkel keverve hozták létre a működőképes szervet. Clare Blackburn professzor a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy számukra is meglepetés volt, hogy milyen egyszerű módon jutottak eredményre.

Az eljárás csontvelő-átültetésre váró betegeken túl azokon a gyerekeken is segíthet, akik csecsemőmirigy nélkül születtek. De mindenki arra figyelmeztet, hogy ami az egereken működött, nem biztos, hogy az emberek esetében is működik – igen sok kísérlet vezethet el a klinikai alkalmazáshoz. Egyebek mellett azt is vizsgálni kell, hogy a transzplantált szerv beültetése nem növeli-e a daganatok kialakulásának esélyét.

Egy biztos, néhány emberbe már beültettek mesterséges úton előállított véreret, légcsövet, húgyhólyagot – azaz elvileg működhet az eljárás.