– Az erdők jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban a kibocsátott szénmennyiség 12 százalékát az erdők nyelik el, ami jelentős hozzájárulás az üvegházhatás gyengítéséhez. Kétségtelen, hogy a tundrákon a felengedő örök fagyból kiszabaduló metán vagy az óceánok savasodása nagyobb kockázatot jelent, míg az erdők inkább a kárenyhítés tényezői, s talán – a trópusi esőerdők kivételével – ezért kapnak kevesebb figyelmet – mondja az amerikai szakember. Pedig a felmelegedés hatására a mérsékelt övi erdőkben is sok káros folyamat indul: megváltozik a fafajok összetétele, egyes fajok északabbra terjeszkednek, a szárazság és a téli fagy elmaradása miatt több, akár inváziószerűen szaporodó kártevő jelenik meg, gyorsul a fák pusztulása, csökken az erdők biológiai sokfélesége. Gillespie szerint a mérsékelt égövi erdők védelme egyfajta stresszkezelést jelent, amibe éppúgy beletartozik a fák kellő sűrűségének megtartása, de az is, hogy bizonyos társulásokban, amelyek képesek ehhez alkalmazkodni, akár mesterséges erdőtüzekkel tartsák fenn az ökológiai egyensúlyt. Ez a meglepőnek ható módszer az utóbbi évtizedben nyert polgárjogot Amerikában.
Az Egyesült Államokban az elmúlt évtized, Barack Obama elnöksége jelentős változást hozott a környezethez és a klímaváltozáshoz való kormányzati hozzáállásban. Ennek következtében némi pozitív elmozdulás tapasztalható a közvélemény éghajlatváltozással kapcsolatos viszonyában. Gillespie is hangsúlyozza, hogy ebben zömmel nem a kutatóknak volt szerepük, hiszen nem a tudósok feladata, hogy meggyőzzék az embereket valamiről, nekik csak a kutatásaikat kell átláthatóan és bizonyíthatóan elvégezniük. Az amerikaiak véleményének, meggyőződésének megváltozása egyébként visszatükröződik az éghajlatváltozással kapcsolatos kongresszusi szavazások alakulásában.
|
A mérsékelt égövi erdők védelme egyfajta stresszkezelést jelent
Kurucz Árpád |
Jóllehet még mindig vannak olyan vélemények, melyek elutasítják a klímaváltozás tényét és annak emberi okait, de a konszenzushoz hosszabb idő kell. Különösen a vidéki, republikánus szavazók hajlanak arra, hogy nincs szükség gyors intézkedésekre,mivel ezek károsak lehetnek a gazdaságra. A liberálisabb, jórészt városlakó demokrata szavazók készek az azonnali klímavédő intézkedések elfogadására. A különbségek az amerikai szakember szerint tehát politikaiak.
Soproni vizit
Andrew Gillespie, az USA Környezetvédelmi Ügynökségén (legfelsőbb szintű szakmai állami intézményén) belül létrehozott olyan laboratórium helyettes vezetője, mely elsősorban a környezeti tényezők egészségre kifejtett hatását vizsgálja az egyes ökoszisztémákban bekövetkezett változásokon keresztül. A laboratórium rendelkezik talán a világ legjobb, levegőminőséget vizsgáló számítógépes modelljeivel. Andrew Gillespie az amerikai nagykövetség ösztöndíjával egy hónapot tölt majd a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni erdészeti karán, majd ugyanennyi időre Szlovákiába és Macedóniába utazik, hogy tapasztalataival segítse a helyi erdészeti karok kutatóit és hallgatóit, valamint a szaktárcák klímavédelemmel és erdészettel foglalkozó szakembereit.
