A Mars-látogatás egészségügyi kockázatai között találjuk a hosszantartó súlytalanság miatt meggyengülő csontokat és izmokat, a látásromlást és az elzártság okozta pszichológiai problémákat. A kozmikus sugárzásnak kitett asztronautáknál növekszik a rák kialakulásának esélye, de meddőség, szürkehályog és központi idegrendszeri problémák is felléphetnek. További kockázatot jelent a súlyvesztés vagy alultápláltság, amelyet a misszióra vitt korlátozott mennyiségű és fajtájú élelmiszer okozhat.

„A NASA még mindig komoly kihívásokkal küzd a személyzet biztonságát illetően. Meglehet, a majdani első Mars-misszió legénysége többet kockáztat majd, mint az utánuk következők” – összegez Paul Martin főellenőr, aki ugyanakkor azt is elismerte, hogy az űrügynökség az utóbbi időben sokat tett a problémák orvoslásáért.

Scott Kelly NASA

NASA egyetértett az 54 oldalas jelentéssel.

Eddig egyetlen amerikai sem töltött az űrben 7 hónapnál többet egyszerre. Véletlen egybeesés, hogy Scott Kelly, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyéves küldetésen levő asztronautája pont a Martin-riport közlésének napján adta át a múltnak a korábbi, 215 napos rekordot. A misszió azt vizsgálja, miként alkalmazkodik az emberi szervezet a hosszú távú űrutazásokhoz – Kelly márciusban fog visszatérni. Az orvosi kutatást segíti Scott egypetéjű ikertestvére, Mark, akinek földi teszteredményei összehasonlíthatóak űrben levő bátyjáéval.

Az abszolút csúcsot 14 hónappal az orosz Valerij Poljakov tartja, aki 1994 januárja és 1995 márciusa között „lakott” a Mir állomáson. Poljakov jelentős hangulatingadozásokon ment keresztül az űrben töltött első hónapjában (életöröme csökkent és a túlhajszoltság jelei látszottak rajta), a továbbiakban azonban kiegyensúlyozottá vált, miközben a kozmikus sugárzás okozta veszélyek is elkerülték.