A jóslat szerint az így létrejött szuperkontinenshez később Afrika és Ausztrália is csatlakozik. Hasonló történik majd, mint háromszáz millió évvel ezelőtt, amikor a sokat emlegetett szuperkontinens, Pangea létrejött - majd újra részeire szakadt. A geológusok szerint 1,8 milliárd évvel ezelőtt a Nuna nevű szuperkontinens létezett, egy milliárd éve a Rodinia nevű, míg a legfiatalabb a 300 millió éve létezett Pangea. A következő szuperkontinensnek nevet is adtak a geológusok: Amasia, vagy Amázsia néven emlegetik az új képződményt.

A földrészek folyamatosan mozgásának az az oka, hogy az őket hordozó kőzetlemezek az egyik helyen közelednek egymáshoz, másutt távolodnak. A lemezek, hol összeállnak egyetlen szuperkontinenssé, hogy önálló részekre szakadnak. Ha két lemez távolodva sodródik, köztük magma tör föl, hegységeket létrehozva. Ilyen például a Közép-atlanti hátság és az afrikai Nagy-hasadékvölgy. Amikor a két lemez egymás felé sodródik, az egyik lemez a másik alá bukik, vagy felgyűrődik. Így alakult ki a dél-amerikai Andok hegység és Japán. Kontinentális lemezütközésre példa Eurázsia és a Dekkán-pajzs ütközése, aminek hatására a Himalája felgyűrődik.

A névadáson túl a geológusok azt is szeretnék meghatározni, hogy Amázsia miként alakul ki, hol találkoznak a kontinensek és milyen formát ölt az új szuperkontinens. Ehhez az elmúlt évmilliók kontinensvándorlásának tapasztalatait használják fel.

„Mindenki jól ismeri a Pangea fogalmát, de ki mondja meg biztosan, hogy miként nézett ki egykoron ez a szuperkontinens?” – mondta a BBC-nek Ross Mitchell, a Yale Egyetem munkatársa.

Az amerikai kutatók jóslata az, hogy évmilliók múlva Észak- és Dél-Amerika körbezárja a karibi térségét, míg az Északi-tengerből Amerika és Ázsia ütközése miatt lesz tó. A már most is észak felé tartó Afrika a Földközi-tengerből alakít ki tavat. Várhatóan Ausztrália is része lesz az újabb szuperkontinensnek, egyedül Antarktisz marad ki a nagy találkozásból. Az amerikai előrejelzés a kőzetek mágneses tulajdonságainak elemzése alapján született.