Az egykori Mezopotámia államaiban általánosan használt akkád nyelven, ékírással írt 5,5×5×1,5 centiméteres táblácskát az iraki Tell Harmalban, a mai Bagdad külvárosában találták meg, de hogy pontosan hol készítették, azt nem tudják. A kutatók 1976 óta fordították. A fordítók, Michael Streck, a Lipcsei Egyetem és Nathan Wasserman, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzorai elmondták a Live Science munkatársának, a találós kérdés műfaja más akkád nyelvű szövegből is ismert, feltehetően általánosan használták az ősi Mezopotámiában. A most lefordított táblácska szerzője – talán egy diák – Mezopotámia déli részén, a Perzsa-öböl környékén élhetett, és ott is karcolhatta az agyagdarabba ügyetlen kézzel, az írásban nem túl gyakorlottan a szöveget, amelynek jó része mára elveszett. Wasserman professzor elmondta, kerültek már elő ókori találós kérdések, de nagyon kevés akad belőlük.

A most lefordított táblácska néhány találós kérdése szexuális tartalmú és mai szemmel alpári, mások azonban igen metaforikusak és összetettek.

A szöveg megfejtésének értékét csak növeli az a tény, hogy maga az agyagtábla eltűnt. A leletet a bagdadi Irak Múzeumban őrizték megtalálása után, ám az iraki háború során 2003-ban a múzeumot feldúlták, kifosztották, és a pusztításnak az agyagtábla is áldozatul esett. Lehet, hogy elkallódott vagy megsemmisült, de az is elképzelhető, hogy valamilyen magángyűjteményben lapul. A professzorok azt remélik, mivel kicsinyke töredékről van szó, és nem tűnik értékes darabnak, talán valahol a múzeumban keveredett el.

A fordítást J. J. van Dijk 1976-ban publikált leírásából készítették el. Így azonban nem lehetett ellenőrizni, hogy Van Dijk minden esetben helyesen ismerte-e fel az írásjeleket. A professzorok azonban úgy vélik, a táblácska szövege így is érdekes.

Íme egy példa a politikai kritikára: „Kiszúrja a szemet: / Ettől nem halsz meg / Elvágja a torkot: Halott vagy (Ki az?)”. A válasz: a kormányzó. Streck és Wasserman szerint nyilván a terület kormányzójának joga volt halálos büntetést kiszabnia, és ezzel a jogával élt is. Wasserman szerint politikusok kritizálására, sőt kifejezetten dühödt szidalmazására jócskán akad példa akkád szövegekben. A most lefordított agyagtáblán a politikai találós kérdés sötét tartalma mellett a többi példa könnyedebb. Például: „Szádban és fogaidban [esetleg vizeletedben] / mindig téged bámul / mérve urad edényét (Mi az?)”. A válasz: Sör.

A jóval durvább, szexuális tartalmú találós kérdés töredékes és nehezen érthető. „A megesett [lány] nem lett terhes / Az érintetlen meg terhes lett (Ki az?)”. A válasz meglepő módon a katonai segéderők, akikre valóban nem lehetett számítani. Wasserman szerint a katonai segéderők megbízhatatlanok voltak, előfordult, hogy csata közepén megfutottak.

Egy mai értelemben is hagyományos, metaforikus találós kérdés: „A torony magas / Magas, még sincs árnyéka (Mi az?)”. A válasz a napfény.

És egy logikai kérdés: „Mint a hal a halastóban / Mint a katonaság a király előtt (Mi az?)”. Törött íj. Wasserman szerint az éhes embernek valóban nem sokat használ a hal a halastóban, és nem védi a királyságot a hadsereg, ha királya előtt áll, ahelyett, hogy a határokat védené. A törött íj sem hasznos a háborúban vagy a vadászaton.

Kapcsolódó cikkek: Ismeretlen királyt talált egy fémkereső | Etruszk gyermekszülés egyedülálló ábrázolása | Nem engedek be lázongókat és korruptokat | A garamantészek tragédiája | Közép-Európa első barlangfestménye