Csanády László

Népszabadság - Reviczky Zsolt

A pályájuk elején tartó kutatók számára most alapított elismerést a világ egyik legnagyobb nonprofit orvosi kutatóintézménye adományozza, melyet a világhírű amerikai pilóta és filmrendező, Howard Hughes (a legendás milliárdost az Aviátor című filmben Leonardo DiCaprio játszotta) alapított a harmincas évek elején.

Az öt évre szóló díjat 760 jelentkező közül 12 országból 28 fiatal orvosi, illetve biológiai területen tevékenykedő kutató kapta meg, köztük egyedüli magyarként az Orvosi Biokémiai Intézet munkatársa, aki a Rockefeller Egyetemen szerezte PhD-fokozatát, és a szervezet úgynevezett ioncsatornáinak működését kutatja, mely sok súlyos betegség jobb megértésében játszik fontos szerepet.

Az ösztöndíjszerű elismerést elnyert szakemberek mindegyike az Egyesült Államokban doktorált vagy tevékenykedett ezután, és a HHMI elnöke, Robert Tjian szerint tíz év múlva mindegyikükre országuk vezető tudósaiként tekinthetünk. Az összesen húszmillió dollárnyi támogatást kapott kutatók néhány éve már saját csoportot vezetnek, s az elnyert támogatás az itt folyó munkát kívánja serkenteni. E célból öt évig évente kapnak majd százezer dollárt, s az első évben 150 ezret, melyet a laboratóriumok felszerelésének fejlesztésére fordíthatnak. Emellett a díjazottakat foglalkoztató intézmények is részesülnek egy kisebb összegben. A HHMI 1991 óta támogat külföldi kutatókat, s eddig összesen 415 millió dollárt költött ilyen célra. Az intézmény USA-beli intézetekben és egyetemeken dolgozó kutatókat is támogat, közülük 13 Nobel-díjas, 147-en pedig az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának (Natio nal Academy of Sciences) tagjai. A mostani kiválasztási folyamat során az „elődöntőbe” jutott kutatók 15 perces prezentációkkal mutatták be kutatásaikat a nemzetközi zsűrinek, amely kiválasztotta a győzteseket, akik közül a legtöbben, szám szerint heten Kínából érkeztek.

A Budapestre érkező összegből Csanády László csoportjával a sejthártyákon található fehérjepórusok, az ioncsatornák közül két típus működését szeretné tovább kutatni –mondta el a díjazott kutató lapunknak. Az egyik egy olyan ioncsatorna, amelynek működése a cisztás fibrózis nevű súlyos öröklődő betegséget okozó génhez kötődik, és a kloridionok átjutását szabályozza a sejtmembrán két oldala között. A másik egy olyan, elsősorban immun- és idegsejtek membránjában megtalálható kalciumion-csatorna, melynek szerepe elsősorban különböző szövetek oxigénhiányos állapota – például stroke vagy szívinfarktus –miatt bekövetkező kalciumbeáramlás és ezt követő sejtpusztulás esetén válik fontossá. Csanády László mindkét esetben a csatornák nyitódását-záródását vizsgálja, vagyis hogy milyen molekuláris feltételek esetén indul és mikor áll le a csatornákon keresztül az anyagáramlás. Az előbbi esetben nemrégiben kísérletesen sikerült bizonyítaniuk a csatorna működési modelljét; ez fontos támpontot ad e működés gyógyszeres befolyásolására irányuló kutatásoknak, amelyek a cisztás fibrózis gyógyítását célozzák. A második esetben pedig a csatornát aktiváló kalcium kötőhelyeit sikerült meghatározniuk – tájékoztat a magyar kutató, akinek szakértelmét jelzi, hogy 2006-ban társszerzőként felkérést kapott a Nature ioncsatornákkal foglalkozó különszámában az összefoglaló megírására.

Kapcsolódó cikkek: Szorul a hurok az isteni részecske körül | Tudósok fogyókúrán: egyenek inkább kalácsot | Másfél milliárd forint idegtudósoknak | Brit kutatók: a nevetés fájdalomcsillapító hatású | Magyar kutatócsoportok is jelentkezhetnek a GE rák elleni innovációs pályázatára