Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk és finanszírozniuk kell a tudományos kutatómunkát annak érdekében, hogy az információhiány ne hátráltassa tovább a beporzók hatékony védelmét. Magyarországon is kiemelt figyelmet kell kapniuk ezen kutatási irányoknak, nemcsak a növénytermesztés, de méhészeink érdekében is.
A különböző környezeti hatások együttesen ugyanis sokkal jelentősebb méhegészségügyi kockázattal járhatnak, mint azt korábban sejtettük. Ezek következményeként csökkenhet a beporzási kapacitás, ami a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar számára katasztrófát jelentene" – foglalta össze a jelentés legfontosabb megállapításait Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.
Az EFSA lényegi javaslata, hogy át kell alakítani a növényvédőszerek engedélyezésekor alkalmazott kockázatelemzést, hogy az engedélyezett szerek valóban ne árthassanak a beporzóknak. Emellett szükséges a méhek, vadméhek és más beporzók folyamatos monitorozása is. A jövőbeni kockázatelemzéseknek részét kell képezze a különböző stressztényezők együttes, szinergikus hatása is. Annak ellenére, hogy a méhek Európa-szerte számos veszéllyel néznek szembe, a különböző stressztényezők együttes hatását vizsgáló kutatások száma igen csekély.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint számos kutatás alátámasztja, hogy a sok növényvédő szer felerősítheti egymás veszélyességét. A szerek jelenlegi engedélyezésekor azonban a vizsgálatok abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a méhek kizárólag az adott egyetlen vegyszernek vannak kitéve, és kihagyják a számításból a különböző tényezők együttes hatását. Holott egyes veszélytelennek tartott rovarirtó szerek akár több mint ezerszer mérgezőbbé válnak például gombaölő szerek jelenlétében.
A kutatások rávilágítanak arra, hogy vegyszereknek való kitettség esetén a méhek hajlamosabbak betegségekre, továbbá kiszolgáltatottabbak a kártevőknek. Bár a szakértők egyre erőteljesebben hívják fel a figyelmet a vadon élő beporzók által a mezőgazdaságnak és a természetes ökoszisztémáknak nyújtott szolgáltatások fontosságára, a szabad természetben előforduló „önkéntes" beporzók fenyegetettségéről Európában szinte semmi információ nem áll rendelkezésre. Az EFSA által vizsgált 220 kutatás között egy sem foglalkozott a növényvédő szerek vadon élő poszméhekre és más beporzókra gyakorolt hatásaival.
A Greenpeace szerint a tavalyi évben meghozott, három neonikotinoid rovarölő szerre kiterjedő tilalom nem hatékony, mivel a korlátozás nem teljes körű. A zöldek úgy vélik, hogy az igazi, hosszú távú megoldást a vegyszerfüggő, nagyüzemi mezőgazdaságról a méhgyilkos vegyszereket és más szintetikus növényvédő szereket nem használó ökológiai mezőgazdaságra való átállás jelenti, amit a döntéshozóknak és az agrárszektor szereplőinek is támogatniuk kell.
