A világ más részein akadnak megfontolandó jó gyakorlatok: Dániában a gépjármű-nyilvántartás a rendszám alapján a gépjármű adatait (típus, gyártási év, tömeg stb.) is elérhetővé teszi, így a tulajdonos a rendszám alapján is mindent meg tud rendelni az autójához, nem kell katalógusadatokat böngésznie egy szűrőcseréhez. Svédországban a rendszám alapján SMS-ben elküldi a rendszer a tulajdonos/üzemben tartó adatait, ami Magyarországon sok állami autóhasználót kényszerítene kínos magyarázkodásra. Az USA Egészségügyi Ellátó és Szolgáltató Központjai nyilvánossá tették a hozzájuk beérkező finanszírozási igények adatait, az újságírók pedig egész sor túlszámlázást buktattak le az adatok alapján. Olaszországban újságírók egy csoportja egy kereshető adatbázist hozott létre a politikai pártok támogatásáról, így bárki megtudhatja, milyen forrásokból és mennyi pénzből gazdálkodik egy-egy politikai erő.
– Magyarország átültette ugyan a vonatkozó uniós irányelveket saját jogrendszerébe, de érdemi, gyakorlati lépéseket nem tett a rendelkezések valóra váltására – írja a stratégia, megjegyezve, hogy nincs adatpolitikánk vagy közadat-újrahasznosítást támogató adatbányász portálunk. Van viszont törvényünk a „visszaélésszerű adatigénylésről”, ami azonnal fogalmi képtelenséggé válna, ha mindenki könnyen hozzáférhetne a közadatokhoz.
– A jelenlegi állapot fennmaradása azt eredményezi, hogy egyre nagyobb versenyhátrányba kerülünk azokkal az országokkal szemben, amelyek jogszabályok elfogadásán túl aktívan segítik a közadatok széles körű hasznosulását, írják az ismeretlen szerzők, akik szerint nehéz eldönteni, hogy a köz- vagy a magánszféra nyerne-e többet az adatfelszabadítással. „A közadatok ismerete és akadálymentes használata rezsicsökkentést eredményez a közszférán belül, mivel megszünteti a redundáns adatgyűjtéseket. A közadatok nyílt közzététele segít a közszféra átláthatóságában, az állam iránti bizalom erősödésében, a korrupció elleni küzdelemben, a társadalom bevonásában a döntések meghozatalában, és így a döntések társadalmi elfogadottságában is. Ez az alapja a nyílt kormányzásnak” – tartalmazza a stratégia, amely szerint a közadatok közzétételét előíró törvényi szabályozás érvényre jutásához hatékony jogérvényesítési mechanizmusra és szankciókra van szükség.
A stratégia készítői szerint a központi költségvetésből kell megfinanszírozni a közfeladat ellátása érdekében történő adat-előállítást, és az adatokat ingyen vagy határköltségen kell rendelkezésre bocsátani, mert az így kieső, legfeljebb évi egymilliárd forintnyi bevételnél és az egyéb intézkedések 10-20 milliárd forint körüli egyszeri költségeinél lényegesen nagyobb, akár évi 50 milliárd forint költségvetési haszon is várható az adatszabadság előnyeitől vagy attól, ha a magyar államigazgatásban is gyökeret verne az informatikai alapú döntéstámogatás.
