Kevin Hall, a Maryland állambeli National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) kutatója és csapata a szokásos, pontatlan módszerek - fogyasztókkal készült interjúk illetve hulladékelemzések - helyett megpróbálták modellezni az emberi anyagcserét. 1974 és 2003 között elemezték az emberek átlagos testsúlyát az Egyesült Államokban, és kiszámították, mennyi ételt fogyasztottak ez alatt az idő alatt.

Hall és kollégái feltételezték, hogy a mozgás mértéke nem változott. A felhasznált energia mennyiségét összehasonlították az amerikaiak számára elérhető élelmiszerek becsült mennyiségével. Az elérhető és az elfogyasztott kalóriák közti különbség az elpazarolt élelmiszer. 2003-ban fejenként mintegy 3750 kalória volt elérhető, míg csupán 2300-at fogyasztottak el. 1450 kalória tehát veszendőbe ment, ez az elérhető élelmiszerkészlet 39 százaléka - írja a kutatócsoport a PLoS ONE című folyóiratban. Ez az érték jócskán meghaladja az amerikai mezőgazdasági minisztérium által interjúk alapján becsült 27 százalékot.

Szakértők szerint a pazarlás nagy része otthon történik. Egy korábbi tanulmány rávilágított arra, hogy a termelés felelős a hulladékok húsz százalékáért, az elosztás további húsz százalékért, míg a fogyasztói szegmens a maradék hatvanért.

Úgy tűnik, nagyobb a tékozlás, mint valaha. Hallék modellje azt sugallja, hogy a kidobott étel aránya meredeken emelkedett az elmúlt 35 év során, míg a minisztérium szerint nagyjából állandó volt. Hallék eredményei arról árulkodnak, hogy 1974-ben még csak a kalóriák 30 százaléka ment veszendőbe.
A szakértőket nem lepte meg a hír, hiszen az élelmiszerek átlagos reálára csökkent az elmúlt évek folyamán. Amennyiben drágább lenne az étel, csökkenteni lehetne a pazarlás mértékét - vélte Greg Keoleian vegyészmérnök, a michigani egyetem fenntartható rendszerek központjának társigazgatója. Azt is megjegyezte, hogy sok amerikai többet eszik, mint amennyire szüksége lenne. A kidobott élelmiszer és a túlfogyasztás együttesen határozzák meg az Egyesült Államok élelmiszer-rendszerének fenntarthatóságát - tette hozzá.

Hallék más országokra is ki szeretnék terjeszteni elemzésüket, így például Japánra, amely beosztóbb ország hírében áll.