alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Vízfakasztás a sivatagban

A csontszáraz sivatagi levegőből is képes némi vizet kinyerni a Vízcsepp nevű találmány.

Szűcs József| Népszabadság| 2011. november 28. |10 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

autopia | 2011. november 29. | 15:26:50

Egy ehhez nagyon hasonlo szerkezetet ösidök ota hasznalnak a Szaharaban:
egy vizgyüjtö "tepsire" rakott laza körakas.
Ejszaka a körakas lassan kivül-belül lehül, (ejjelente a sivatagban gyorsan nagyon hideg tud lenni, mert nincs felhözet...) a reggeli gyors hömersekletemelkedest viszont nem tudja követni. Igy a rakas hideg belsejen ataramlo meleglevegöböl a köveken kicsapodik a nedvesseg es lecsorog a tepsibe, ami aljan egy kicsi lyukon at egy zart tarolorendszerbe csordogal.
Ehhez meg napelem sem kell...

élesztő | 2011. november 28. | 15:19:05

idegenlégós trükk. a hősök terei meg elromlott

puli | 2011. november 28. | 14:53:53

szabojgy | 2011. november 28. | 12:59:12

Igaz ha előveszel egy M=1:25.000 méretarányú katonai térképlapot és letörlöd róla az elmúlt hétezer év futóhomokját a feladat végrehajtható .

A mai kor technikai ismereteivel ez megoldható .

Nekem tetszene egy ilyen feladat .

élesztő | 2011. november 28. | 13:26:34

az emberi szervezet 75-80 százaléka víz.a kiszáradásnak semmi köze a vízhiányhoz. csak nem ott van ahol kellene lennie.

ahazafia | 2011. november 28. | 13:14:09

szabojgy | 2011. november 28. | 12:59:12
http://mr-moto-velorex.blogspot.com/2011/10/nagy-ember-alkotta-folyo.html

Érted már a háború egyik okát?
Az a gonosz Kadhafi.

szabojgy | 2011. november 28. | 12:59:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Hangaroa | 2011. november 28. | 12:34:52

A földön alapvetően nincs vízhiány, hiszen a bolygó felszínének 2/3-át víz borítja. A kérdés mindig az, amikor vízhiányról beszélünk, mennyibe kerül egy köbméter tiszta édesvíz előállítása?
Jó lett volna, ha a cikkben arról is lenne információ, hogy mennyibe kerül a víz előállítása ezzel a módszerrel, mert csak így lehet meghatározni a találmány hasznosságát!

xanadu | 2011. november 28. | 10:50:05

Agysejtű | 2011. november 28. | 07:46:39

Vagy percenként egyszer?

1000 l levegő pumpálásához komoly szerkezet kell.

Agysejtű | 2011. november 28. | 07:46:39

Moderálási alapelvek- komment törölve -

xanadu | 2011. november 28. | 06:04:38

"Az évente mindössze 15 milliméternyi lehulló csapadékmennyiséghez (hazánkban ez 500–1000 mm) jutó..."

Józsika!

Ne kábíts már a pógárt!

Az első érték jóval alacsonyabb!

Olyan 300 körüli!

A „Légcsepp” a sivatagot nedvesíti

Különleges víznyerési módszert díjaztak a sivatagban bővelkedő ausztrálok. Az extrém száraz környezetben is vizet „fakasztó” találmány 14 ezer ausztrál dollárt hozott Edward Linacreának, a melbourne-i Swinburn műegyetem kutatójának, aki „Légcsepp” (Airdropp) nevű találmánya révén a levegő minimális páratartalmát is képes kinyerni.

Az eljárás alapötletét a természet szolgáltatta. Az évente mindössze 15 milliméternyi lehulló csapadékmennyiséghez (hazánkban ez 500–1000 mm) jutó, rendkívül száraz namíbiai sivatagban honos Namíb-méh kültakaróját speciális vízgyűjtő réteg borítja, amire a hajnali órákban a levegő minimális párája is lecsapódik, a méh így kapja az életéhez szükséges vizet.

Linacrea „Légcsepp”-je egy, a talajból kinyúló csövön át beszívja a környező levegőt. A cső felső nyílását a tűző napsugaraktól ívelt árnyékvető védi, amelynek a külsejét napelemek borítják. Ezek energiája táplálja a felszín alatti csőbe épített kis légszivattyút.

A levegő a talaj már mélyebb, ezért hűvösebb rétegeibe épített csőrendszerbe szívódik, ahol a csekély nedvességtartalom is vízcseppek formájában csapódik ki. Az így nyert vizet már tovább lehet juttatni nem vízigényes, szárazságtűrő haszonnövények gyökereihez. A szerkezet egy köbméter levegőből 0,115 deciliter vizet képes kivonni.

A kísérleti prototípus több próbaüzemben is sikeresen működött, a gazdaságos használatára a Swinburn műegyetem a díj mellé külön kapott ugyanakkora összegű támogatás segítségével megkezdte a fejlesztést.