Paul S. Otellini, az Intel első embere a csipgyártás fejlődéséről beszél Las Vegasban

Reuters - Mario Anzuoni

Az Intel 4004-es egy négybites csip volt, amelyet annak köszönhetően tudott 2300 tranzisztorból legyártani az akkoriban félvezető memóriákkal foglalkozó Intel, hogy rájött: a korábban megalkotott architektúrák és logikai tervek hogyan valósíthatók meg egy szilíciumlapon. A 10 mikrométeres szilíciumkapus technológiát alkalmazva olyan központi egységet sikerült alkotniuk, melyek másodpercenként 29 000 számítást végeztek el. Izmos teljesítmény volt ez, mégsem ennek, hanem a processzor legendává fejlődésének köszönhető, hogy az Intel 4004 ma is az egyik legkeresettebb a piacon: az eBay-en például több mint ezer dollárt adnak egy-egy darabjáért.

A Busicom nevű cég 141P jelű kalkulátorához készült az első processzor, a városi legendák szerint az Intel akkori fejlesztői, Federico Faggin, Ted Hoff és Sima Maszatosi a Busicomtól, előremenekültek a tervezéskor. A Busicom ugyanis olyan kalkulátort akart, amelybe több funkcióra különböző kontrollercsipeket kellett volna beépíteni. Ez lett volna az Intel feladata, amely viszont rájött, hogy annyi csip megtervezésére és fejlesztésére, majd gyártására nincs kapacitása, ezért inkább egy olyan processzort kezdtek el tervezgetni, amely univerzális, azaz egyszerre többféle dologra is jó – meséli Golubeff Róbert, az Intel Magyarország képviseletének vezetője.

A processzor megjelenése a teljes elektronikai ipart is új kihívások elé állította. Háztartási gépekben, majd a számítógépekben jelentek meg ezek a gyors vezérlők, később autókba, távközlési berendezésekbe is beépültek, ma pedig lényegében nem ismerünk olyan elektronikai terméket, amelyben ne lenne egy vagy több processzor. Egy mai fejlesztésű csip csaknem egymilliárd tranzisztorból áll, s a mikrométeres gyártási eljárások helyett a 32 nanométeres a jellemző. Hogy érzékeljük, mit is jelentenek e méretbeli különbségek, ahhoz jó, ha elfogadjuk a tényt, miszerint e mondat végén lévő pont helyén hatmillió darab 22 nanométeres, háromkapus tranzisztor férne el.

A mai értelemben vett személyi számítógépek az első processzor bemutatkozása után tíz évvel jelentek meg. Az elsők egyike egy „laptop” volt, amely ötcollos kijelzővel készült, és 10,7 kilogrammot nyomott a mérlegen. Az évtizedek alatt a személyi számítógépek és a processzorok fejlődése töretlen volt. Ma már naponta átlagosan egymillió számítógépet értékesítenek a piacon.

Elterjedésüknek két feltétele volt. Hogy csökkenjen az ár: ma a nyugat-európai átlagbérrel számolva egy átlagos munkavállalónak öt és fél hétig kell dolgoznia egy számítógép megvásárlásáért. A másik feltétel az energiafogyasztás drasztikus csökkenése: ma egy modern laptop üzemeltetésének energiaköltsége évente 25 euró. Ha azonban az energiafogyasztás 1971 óta nem változott volna, akkor a mai laptopok éppen a jelenlegiek négyezerszeresét fogyasztanák, s az évi százezer eurós villanyszámlát nemhogy kevesen engedhetnék meg maguknak, de alighanem a települések villamos rendszerei is nehezen bírnának ilyen nagyszámú „nagyfogyasztót”.

A 40 éves Intel 4004
A Forrester előrejelzése szerint 2015-re a Földön 2,25 milliárd személyi számítógépet használnak majd, míg három éve még csak egymilliárd volt ez a szám. A hatalmas növekedést pedig elsősorban az olyan fejlődő piacoknak köszönhetjük, mint Brazília, Oroszország, India és Kína, akik az előttünk álló három évben legalább nyolcszázmillió PC-t szívnak majd fel a világpiacról. A PC iránti igény növekedéséhez hozzájárultak a felhasználók által előállított tartalmak, mint fényképek, videók és akár szövegek is, melyeket mind-mind olyan eszközökkel generálnak, melyekben mikroprocesszor van.

A videomegosztó oldalak forgalma az elmúlt öt évben több mint duplájára nőtt, napjainkban minden egyes hónapban 12 millió videót néznek meg a YouTube-on. A felhasználók túlnyomó többségben ezeket a tartalmakat a számítógépen nézik, s a jelenlegi várakozások szerint a 3D technológia terjedésével még nagyobb számítási teljesítményre lesz szükség, ezért a processzorok fejlesztői új kihívások előtt állnak. A mikroprocesszor jelentette technológiák, beleértve a szoftveripart, a szolgáltatásokat, a távközlést és még egy sor más iparágat, a világon százmilliós nagyságrendű foglalkoztatónak számítanak.

Ultrabook a jövő

Az Intel, az AMD és más gyártók, a digitális eszközöket fejlesztő vállalatok és a szoftvercégek a felhasználói élmény újraértelmezésén dolgoznak. A kutatások szerint a villámgyors rendszerindítás, az egész napos akkumulátor és a biztonság tartozik az elvárt fejlesztések közé. A már megvalósult, de tökéletesítendő fejlesztések közé tartozik az érintőképernyő és felhasználói felülete, a különböző eszközök közti gördülékeny együttműködés vagy épp a hardverek minden operációs rendszert támogató volta és az első osztályú grafika. „Széles vásárlókörre szabott” áron, azaz olyan olcsón, hogy a termékek eladási volumene lehetővé tegye a fejlesztések kitermelését, s végső soron a profitot.

Ez a termékcsoport lehet az Ultrabook, amely a széles közönségnek szánt vékony és könnyű hordozható számítógépet jelenti, amely lényegesen nagyobb teljesítményű és kényelmesebb, mint a mai netbookok. Az Intel előrejelzése szerint 2013-ra a teljes piac átalakuláson megy majd keresztül, mert a várakozások szerint a legtöbb árkategóriában az extra vékony, gyors, biztonságos és erőteljes rendszer lesz a normális követelmény. Mindezen fejlesztések alapját pedig a processzorgyártók szilíciumalapú újításai jelentik. (V.G.G.)