Újabb őrült sci-fi ötlet vált valóra. A jetpack után a távirányítású ember is lemászott a képernyőről, és ha telepatikus kiborgokról még nem is beszélhetünk, a Washingtoni Egyetem által publikált legutóbbi kísérlet egyik alanya máris a Star Trekből ismert gondolatolvasó vulkániakhoz hasonlította az élményt, amit akkor érzett, amikor külső utasításra mozdult meg a keze. A technológia talán a Játék a végsőkig (Gamer) című film koncepciójához áll a legközelebb, sőt azt bizonyos értelemben túl is szárnyalta: a filmben agyi implantátummal irányították a játékosokat, a "bábjátékosnak" valódi mozdulatokat kellett tennie, amiket a "báb" önkéntelenül végrehajtott. A most bejelentett kísérletben viszont a bábos meg sem mozdult, és implantátum sem kellett a távvezérléshez. "Mindössze" egy agyszkenner és egy stimulátor készülék kellett a két ember agya közötti online kapcsolat megteremtésére, illetve egy sapka. Egy lila úszósapka.

Rajesh Rao, a Washingtoni Egyetem számítástechnikai mérnök professzora és kollégája, Andrea Stocco pszichológus segédprofesszor agyát a kísérletben online kapcsolták össze. Rao a laborjában gondolatban játszott egy számítógépes játékkal, agyi szignáljait pedig az interneten küldték át Stoccónak, aki egy másik laborban tartózkodott. Amikor pedig Rao a tűz gomb megnyomására gondolt, Stocco önkétlenül is engedelmeskedett a parancsnak. Ez eddig csak patkányokkal sikerült: a Duke Egyetemen patkány és patkány agya, majd a Harvardon ember és patkány agya között is létrehoztak már számítógépes kapcsolatot, a két ember közötti agyi interfész (brain-to-brain interface) megteremtése ezért is számít tudományos szenzációnak.

- Az internet eddig számítógépeket kapcsolt egybe, most pedig már agyakat is - nyilatkozta Andrea Stocco, aki egy idegrángáshoz hasonlította a távirányítású "tüzelés" élményét.

Az augusztus 12-én végrehajtott kísérlet során Rajesh Rao egy elektródákkal tűzdelt sapkát viselt, amit az agy elektromos aktivitását olvasó készülékre, elektroencefalográfra (EEG) kapcsoltak. Andrea Stocco eközben egy másik laborban ült egy lila úszósapkában, amivel az agykérge kézmozgatásért felelős területét sugározták be (transzkraniális mágneses stimuláció, TMS). 

A kísérlet során Rao a számítógép képernyőjét nézte, de nem nyúlt a billentyűzethez, csak gondolatban játszott egy egyszerű ágyúzós játékkal. Arra kellett gondolnia, hogy megmozdítja a jobb kezét, hogy kilője az ágyúgolyót az ellenségre, de ügyelnie kellett rá, hogy a valóságban mozdulatlan maradjon. Amikor Rao "kiadta a tűzparancsot", Stocco mutatóujja szinte azonnal megmozdult, és megnyomta a tűz gombot a billentyűzetén, pedig még a képernyőt sem láthatta, azt sem tudhatta, mikor és mire adott parancsot a kollégája.

"Egyszerre volt izgalmas és ijesztő élmény, hogy egy általam elképzelt mozdulat fizikai valósággá válik" - nyilatkozta a Science Dailynek Rao.

A következő lépés pedig még izgalmasabbnak ígérkezik, ez ugyanis még "csak" egyirányú információátadás volt, és egy nagyon egyszerű parancsot továbbítottak az EEG-TMS rendszerrel. Legközelebb már összetettebb parancsokkal kísérleteznek, majd pedig a kétirányú információáramlást próbálják megvalósítani két emberi agy között.

A technológia jelentőségét jelzi, hogy Rajesh Rao nyilatkozatában máris igyekezett megnyugtatni az aggódókat - egyben lehűteni a sci-fi rajongókat -, mondván gondolatolvasásra és -továbbításra ez a technológia nem alkalmas, ahogy emberek manipulálására sem. Csak meghatározott, egyszerű agyi jeleket képesek olvasni és továbbítani, azt is csak az alanyok önkéntes részvételével, és ideális laboratóriumi körülmények között, ráadásul az embert és a gépet is be kell tanítani előtte, hogy az egyes mozdulatokra jellemző agyhullámokat pontosan rögzíthessék és továbbíthassák.

Nem lehet tehát senkit a tudtán kívül, vagy kifejezetten akarata ellenére irányítani - legalábbis egyelőre. Ettől még nem kevésbé elképesztő felhasználási lehetőségei vannak a technológiának. Stocco szerint évek kérdése, hogy táncórákat vehessünk, vagy pilótakiképzést kaphassunk agyi interfészen keresztül. Ha például egy repülőgép pilótája cselekvőképtelenné válna, földi "távirányítással" egy utas is leszállhat majd a géppel, de a fogyatékkal élők kommunikációjában is áttörést hozhat az EEG-TMS rendszer, ami ráadásul akkor is működik, ha a két fél különböző nyelvet beszél.

Miután a kutatás egyik szponzora az amerikai hadsereg kutatóintézete, nem volna meglepő, ha a mostani fejlesztéseket a katonák irányítására, kommunikálására is hasznosítanák. A technológiában ugyanis elvben nemcsak a motorikus, hanem a kognitív képességek átadása is benne van - a tudás átadása lehet tehát a következő ugrás.

A jövő Hoffmann Rózsáinak így már nem kell majd a tankönyvellátás szabotálásától tartaniuk: a köznevelést egy nemzeti úszósapka-tenderrel is megoldhatják.