galéria megtekintése

Szuperhősök és torzszülöttek jöhetnek a szép új világra

2 komment

Ny. M.

Óriási tudományos áttörésnek számít egy svéd biológus bejelentése, aki génmanipulációs kísérleteket folytat egészséges emberi magzatokon. Az egyelőre kezdetleges génolló segítségével örökletes betegségeket lehet majd kiiktatni, de a kritikusok már egy Huxley-féle Szép új világot vizionálnak Istent játszó biológusok által genetikailag feljavított szupergyerekekkel.

Tabudöntögető kísérletekről számolt be az amerikai NPR rádió, amely úgy tudja, hogy Fredrik Lanner, a stockholmi Karolinska Institute biológusa a világon elsőként egészséges emberi magzatokon kezdett DNS-manipulációs kísérleteket. Kritikusai szerint Lanner és kollégái ezzel megnyitották az utat a dizájnbébik, azaz mérnökök által tervezett gyermekek korszaka előtt.

A kutatócsoport az úgynevezett CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológiát (közkeletű nevén a génollót) használja - ezzel úgy lehet javítani az örökítőanyagot, hogy nem használnak fel hozzá idegen géneket, így a technológia GMO-tiltás alá sem esik. A módszer már egy ideje rendelkezésre áll, ám most először próbálták ki egészséges emberi magzatokon. Lanner és társai konkrétan azt vizsgálják, hogyan szabályozzák a gének a magzatok fejlődését. A biológus ígérete szerint kutatásai hozzájárulhatnak a vetélések számának csökkentéséhez, illetve a meddőség gyógyításához.

 

A technológia következményei beláthatatlanok: miközben a segítségével egy sor örökletes betegséget ki lehet iktatni a hibás gének kikapcsolásával, a génolló azt is lehetővé teszi, hogy a jövőben személyre szabjuk a gyerekeinket, még magzati korban meghatározhassuk a  testfelépítését, a magasságát, a szemei és a haja színét, illetve a nemét.

De nem csak emiatt fogadták felháborodással a kísérleteket: mivel kezdetleges technológiáról van szó, ki tudja, milyen hibákat véthetnek a kutatók DNS-szerkesztés közben. Az NPR szerint sokan máris génhibás torzszülötteket, illetve genetikailag feljavított „szupergyerekeket” vizionálnak.

Mekkora legyen a gyerek?
Mekkora legyen a gyerek?
Reuters

Lenner azzal próbálta csillapítani a kedélyeket, hogy csak tanulmányozni szeretné a génmódosított embriókat, és csak 7 napos korukig. A kutató fogadkozik, hogy nem hagyja 14 napnál továbbfejlődni a magzatokat. Azzal érvelt továbbá, hogy a világon rengeteg ember szenved, amiért nem lehet gyereke, számukra is óriási jelentősége lehet a hasonló kísérleteknek. A génszerkesztés emellett az őssejtkutatásban is áttörést hozhat, így számos születési rendellenességet ki lehetne küszöbölni a segítségével

„Ha meg tudnánk érteni, pontosan hogyan működnek az őssejtek egy élő magzatban, ezt a tudást felhasználhatnánk a cukorbetegség, a Parkinson-kór, a vakság, illetve egy sor öröklődő betegség gyógyításában”

- idézte az NPR a svéd kutatót. 

Lanner és kollégái öt magzattal dolgoztak, amelyeket mesterséges megtermékenyítés után egy házaspár ajánlott fel kutatási célokra. Az egyik embrió nem élte túl a fagyasztási, illetve felolvasztási folyamatot, a többi négy, kétnapos embriót egy különleges mikroszkóp alatt vizsgálták. A magzatok négy sejtjének egyikét a CRISPR-Cas9  génszerkesztő eszköz segítségével befecskendezték, így egy-egy géncsoportot sikerült megcélozni. A kísérletben megpróbáltak kiütni egy olyan génszekvenciát, amely kritikus fontosságú a normális magzati fejlődéséhez. Ezzel azt vizsgálták, mi ezeknek a géneknek a funkciója, és pontosan melyikük okoz meddőséget. Az eredmények publikálásáig Lanner nem hajlandó elárulni, melyik géneket célozta meg.

Még nem elég precíz az eljárás, ezért nagy a hiba lehetősége
Még nem elég precíz az eljárás, ezért nagy a hiba lehetősége
Thinkstock

Az NPR stábja annak is szemtanúja volt, amint egyszer eldugult a fecskendőtű, aminek következtében az egyik magzat súlyosan megsérült.  A többi három embriót sikeresen befecskendezték a CRISPR-Cas9 kotyvalékával, majd inkubátorban helyezték el őket. Végül az 5-ből 2 embrió maradt „további vizsgálatokra alkalmas” állapotban.

Lanner állítása szerint már tucatnyi magzattal végzett hasonló kísérletet, de még nem tudta határozottan megmondani, mennyire volt sikeres a munka. 

Tavaly év végén egy kínai tudós hasonló bejelentése okozott nemzetközi botrányt, pedig ő „csak” sérült, fejlődésképtelen magzatokon kezdett kísérletezgetni. Az év végén egy brit kutatócsoport folytat majd hasonló kísérleteket (számukra engedélyezték az alapkutatást, Kínában viszont nincs szabályozva ez a terület).

Mivel a technológia rendkívül bonyolult, és következményei is szerteágazóak, az alábbiakban pontokba szedve igyekszünk megválaszolni a génmanipulációval kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

Hogyan működik a génolló?

A CRISPR-Cas9-t ma már a világ szinte minden molekuláris bioló­giai laboratóriumában használják, és a vírusok ellen védekező baktériumokhoz hasonlóan működik. A CRISPR egy betűszó, mely a baktériumokban felfedezett, egymástól elválasztott, ismétlődő bázissorrendű DNS-szakaszokat jelöli. Ezekről kiderült, hogy kompatibilisek a bacikra támadó vírusok ­DNS-ének bizonyos részeivel, és egyfajta védelmet jelentenek a vírus ellen.

Konkrétan úgy, hogy először a baktérium CRISPR-szakaszai­ról egy RNS-másolat készül, ami összekapcsolódik egy cas9 nevű ­fehérjével (DNS-hasító enzimmel). Az RNS megtalálja a vírus megfelelően illeszkedő ­DNS-szakaszait, a cas pedig feldarabolja azt, ezzel semlegesítve a támadót. Ha úgy változtatják meg az RNS-t, hogy az  passzoljon egy kiválasztott DNS-részlethez, akkor a cas9 vágó enzim bármilyen tetszőleges génszakaszt, vagy akár egyszerre több gént is ki tud hasítani. Tulajdonképpen egy programozható génollóról van tehát szó, amely könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá tette a gének cseréjét, áthelyezését vagy éppen kiiktatását a baktériumtól egészen az emberig.

Mire jó a génszerkesztő?

A technológia rengeteg területen bevethető. A génollóval örökletes betegségeket, genetikai rendellenességeket lehet kiiktatni, többek között az izomsorvadást, máj- és szívbetegségeket, a cukorbetegséget, az autizmust, a Parkinson-kórt és a vakság bizonyos formáit.

Egyes orvosok szerint akár az AIDS és a rák is gyógyítható lesz génprogramozással. Akár olyan emberi genomot is létrehozhatnak, amely  az összes ismert vírusnak ellenáll. Ezen kívül a vírusokat terjesztő állatok - köztük a maláriaszúnyogok - genomját is módosíthatjuk, megelőzve a betegségek terjesztését.

Akkor mire a nagy felhördülés?

Miközben a génolló előnyei vitathatatlanok, nagy kérdés, hogy nagyobbak-e, mint a vele járó kockázatok és mellékhatások. A techhnológia többek között erkölcsi, társadalmi, demográfiai, vallási és biztonsági dilemmákat is felvet. 

1. A Mengele-probléma. Emberkísérletekről lévén szó, ez egy nagyon meredek téma, nem véletlenül számítottak korábban tabunak a hasonló kísérletek (ahogy az emberek klónozása is). A kritikusok egyik gyakran hangoztatott érve, hogy a magzat is ember, így megilletik az emberi jogok, márpedig ők nem egyeztek bele, hogy az életükkel játsszanak. Még azok közül is sokan adtak hangot erkölcsi aggályaiknak, akik amúgy elfogadhatónak tartják a Lanner-féle kísérleteket. Egyikük, Marcy Darnovsky, a génkutatásokat támogató és felügyelő Center for Genetics & Society igazgatója szerint " génmanipulált magzatok gyártása rendkívül veszélyes.

„Ez egy lépéssel közelebb hozza a génmanpiulált emberek korszakát, ami  súlyosan aggályos.” 

2. Torzszülöttek. Mivel kísérleti technológiáról van szó, a beavatkozás még nem eléggé precíz, így nem biztonságos. Elég egy apró hiba, és máris előállhat egy olyan visszafordíthatatlan genetikai rendellenesség, betegség, ami akár több generáción keresztül is tovább öröklődhet. Ráadásul a magzati korban beépült hiba csak a csecsemő születése után derülhetne ki, ami újabb etikai aggályokat vet fel.

3. Sufnituning. A módszer olyan egyszerű, hogy gyakorlatilag bárki képes lehet vele egy kis génszerkesztésre. Néhány éve még egy jól felszerelt molekuláris biológiai laboratóriumra volt szükség hasonló beavatkozásokra, ezt ma már egy gimnáziumi diák is képes megcsinálni, persze a megfelelő felszereléssel.

4. Isteni feladat. A génolló vallási kérdéseket is feszeget. Akik a vallás oldaláról bírálják a DNS-kísérleteket, többek között azt vetik fel, hogy  Isten a saját formájára teremtette az embert, és nincs jogunk beavatkozni a teremtésbe - nem játszhatunk Istent. 

5. Szép új világ. Még ha biztonságos és erkölcsileg kifogásolhatatlan lenne is a technológia, akkor is kérdés, hogy milyen hatással lenne társadalmunkra a dizájnbébik megjelenése. Képzeljünk el egy olyan bölcsődei csoportot, ahol az egyik gyereket gazdag szüleik szépészeti okokból szabták tökéletesre génollóval, a másikat meg sportolónak szánták, így neki nagyobb izmokat programoztak be, a harmadiknak pedig az agyát tuningolták fel. Így az egyik gyerek szebb, a másik erősebb, a harmadik okosabb a társainál. Félő, hogy ezeket a gyerekeket kirekesztené a többség - ez persze fordítva is igaz lehet, ha a dizájnbébik lesznek többségben.  

„Könnyen egy olyan világban találhatjuk magukat, ahol a génmanipulált gyerekeket biológiailag felsőbbrendű lényekként kezelik. Ez társadalmi katasztrófák sorához vezethet. Én nem szeretnék egy ilyen világban élni”

- idézte az NPR ezzel kapcsolatban Marcy Darnovskyt. Maga Lanner egyébként váltig állítja, hogy esze ágában sincs egy ilyen "szép új világot" teremteni. Ráadásul még szerinte is rengeteg kutatást kell elvégezni ahhoz, hogy biztonságosan tudjanak ki-be kapcsolgatni egyes géneket, ami az előfeltétele annak, hogy egy génkezelt csecsemő megszülethessen.  

6. Árva szuperhősök. A legriasztóbb jövőképet felfestő kritikusok szerint a génolló továbbfejlesztése klónozás révén akár biológiai szülők nélküli gyerekek születéséhez is vezethet, ami - ha lehet  - még tovább tetézi a szupergyerekekkel kapcsolatos bonyodalmakat.

Nem kellene akkor betiltani?

A biológusok ebben is megosztottak. Akik ilyen kísérleteket folytatnak, azzal érvelnek, hogy a tiltás felesleges, túlzó, ráadásul a tudományos fejlődés ellenében hat. Svédországban és az EU-ban egyébként tiltják az emberkísérleteket. Az Egyesült Államokban az alapkutatás legális, de nem végezhető közpénzből. Számos országban - például Kínában - még nem szabályozták ezt a tudományterületet.

Nem pánikolják túl ezt az egészet?

Annyiban igen, hogy a technológia még szó szerint gyerekcipőben jár. Egy Washingtonban rendezett nemzetközi konferencián arra a következtetésre jutottak, hogy az érvényben lévő etikai szabályozásoknak megfelelő alap-és preklinikai kutatások elfogadhatóak és szükségesek, amíg nem hoznak létre terhességet. Az emberi testi sejtek klinikai módosítása szintén a meglévő, génterápiával kapcsolatos szabályozások alá esik – az emberi csíravonal módosítása (az ivarsejtek genetikai manipulációja) viszont a széleskörű társadalmi konszenzus, a biztonsági problémák kiküszöbölése és megfelelő törvényi szabályozás nélkül felelőtlenség. Azt is hozzátették, hogy még nagyon messze van a tudomány attól, hogy génmanipulált magzatok csecsemővé fejlődhessenek.

Mibe kerül egy dizájbébi?

A mesterséges géngyártás a legfejlettebb technikákkal egyre könnyebb és olcsóbb. A DNS kettős láncú molekuláján a gének  négyféle, páronként egymáshoz kapcsolódó bázis kombiná­cióiból állnak, és egy gén szintetizálásának ára az automata készülékekkel a 2003-as bázispáronkénti négy dollárról mára három dollárcentre zuhant. Az ember genomját hárommilliárd ilyen, bázispár alkotta betű alkotja, s egy ilyen egyedi génállomány létrehozása a jelen árakkal számolva még mindig 90 millió dollárt kóstál. Ám ha az árcsökkenés ilyen ütemben folytatódik, húsz év múlva az ember működését leíró és szabályozó génkönyvtárat már százezer dollárért be lehetne szerezni.

Madách megjósolta

Az Úr:

         S te, Lúcifer, hallgatsz, önhitten állsz,
         Dicséretemre nem találsz-e szót,
         Vagy nem tetszik tán, amit alkoték?

Lucifer
         S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag
         Más-más tulajdonokkal felruházva,
         Miket előbb, hogysem nyilatkozának,
         Nem is sejtettél bennök, úgy lehet,
         Vagy, ha igen, másítni nincs erőd,
         Nehány golyóba összevissza gyúrva,
         Most vonzza, űzi és taszítja egymást,
         Nehány féregben öntudatra kél,
         Míg minden megtelt, míg minden kihűlt,
         És megmarad a semleges salak. –
         Az ember ezt, ha egykor ellesi,
         Vegykonyhájában szintén megteszi. –
         Te nagy konyhádba helyzéd embered,
         S elnézed néki, hogy kontárkodik,
         Kotyvaszt s magát Istennek képzeli.
         De hogyha elfecsérli s rontja majd
         A főztet, akkor gyúlsz késő haragra.
         Pedig mit vársz mást egy műkedvelőtől? –
         Aztán mi végre az egész teremtés?
         Dicsőségedre írtál költeményt,
         Beléhelyezted egy rossz gépezetbe,
         És meg nem únod véges-végtelen,
         Hogy az a nóta mindig úgy megyen.
         Méltó-e ilyen aggastyánhoz e
         Játék, melyen csak gyermekszív hevűlhet?
         Hol sárba gyúrt kis szikra mímeli
         Urát, de torzalak csak, képe nem;
         Végzet, szabadság egymást üldözi,
         S hiányzik az összhangzó értelem.

(Madách Imre: Az ember tragédiája, Első szín. 1861.)

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.