Szlovákia fenékküszöbbel rendezné a Duna ügyét
Szlovákia nem viszonozza a magyar gesztust: annak ellenére, hogy Magyarország egyoldalúan meghosszabbította a szigetközi vízpótlás technikai módozatainak közös kidolgozására szabott (elvileg tavaly decemberben lejárt) határidőt, és a saját javaslatait át is küldte a szlovák félnek, a szomszéd ország illetékesei most jelezték: nincs pénzük a szükséges vizsgálatokra, így az április végi új határidőig sem fognak előállni semmilyen elképzeléssel. A vízlépcső-kormánybiztos nyilatkozatából az is kiderült, hogy Szlovákia továbbra is fenékküszöbös megoldást szeretne.
Gabriel Jencík, a vízerőmű szlovák kormánybiztosa a TASR hírügynökségnek azt mondta: a gazdasági válság miatt nincs pénz a javaslat kidolgozására, így a munka (amelyhez még hozzá sem kezdtek) az április 30-i új határidőre sem lesz kész, akár az év végéig is elhúzódhat. Amint az lapunk múlt szombati írásából kiderült, a magyar vízügyi tárca elkészült a vizsgálat rá jutó részével, és a javaslat-csomagot el is küldte Pozsonyba. Bár a minisztérium vezetői megígérték, hogy a magyarra fordított szöveget közzéteszik az interneten, ez máig nem történt meg. Annyi azonban kiderült, hogy a dokumentum hat vízpótlási alternatívát tartalmaz.
Most úgy tűnik, a hatféle beavatkozás közül, csupán egy van, amely valamennyire megfelel a szlovák igényeknek: az egyik elképzelés (amelyet egy, a magyar vízügy támogatását élvező civil szervezet terjesztett elő) fenékküszöbökkel oldaná meg, hogy az Öreg-Dunából több víz jusson a mellékágakba. Most a szlovák kormánybiztos jelezte: Szlovákia szintén úgy gondolja, hogy a fenékküszöbös duzzasztás lehet a megoldás.
A két elképzelés között van egy jelentős különbség: míg a magyar verzió azzal számol, hogy a Duna teljes vízmennyiségéből a jelenlegi átlagos 20 százaléknál több - legalább 50 százalék - jutna a főmederbe, a szlovákok egyáltalán nem kívánnak több vizet adni, és kizárólag a duzzasztással orvosolnák a kiszáradó mellékágak problémáját.
- Meg vagyunk győződve róla, hogy ha a teljes vízhozam a régi mederbe kerülne, akkor sem javulnának a környezeti állapotok a Szigetközben - hangsúlyozta nyilatkozatában Gabriel Jencík, azt is hozzátéve: az elterelés óta eltelt hogy 15 évben kideült, hogy a vízlépcső kedvező hatással van a természeti környezetre. Ez a szlovák oldalon akár igaz is lehet - bár részletes monitoring-eredmények egyelőre nincsenek róla -, az MTA Szigetközi Munkacsoportjának kutatásai viszont azt bizonyítják, hogy a magyar oldalon a növény- és az állatvilág is szegényebbé vált a Duna elterelése óta.
Jencík a TASR hírügynökségnek úgy nyilatkozott: március elején angol nyelvű elektronikus levélben megkapta a magyar javaslatokat, azokról a hivatalos álláspontot majd a fordítás után dolgozzák ki.
